A hely: valahol Dániában, szépséges nyugodt vidéki helyen. Főszereplőnk, a börtönből szabadult neonáci Adam ide érkezik, hogy a kis hely plébániáján töltse próbaidejét. (Már itt az elején nagyon erős az élmény: az őt alakító Ulrich Thomsen hihetetlen hitelesen jeleníti meg az útálatos, teljesen antiszociális pasast.) Megérkezvén Ivan, a pap bemutatja társainak, a szintén dutyiból szabadult Gunnarnak és Khalidnak (egy arabnak, mintha csak a sors akarta büntetés lenne Adam számára). Ivan rögvest megmutatja büszkeségét, az almafát is.

Mindig várakozással tekintek elébe, ha valamilyen nem tisztán amero-européer filmalkotást nézhetek meg. A szóban forgó film Fatih Akin török származású, de Németországban élő rendező műve.

Bár az oldal az audiokultúra jegyében üzemel, nagyon régi próbálkozásomat szeretném újrajátszani: szeretnék néha ide valami filmajánlót írni. Nem kritikát, pusztán kedvcsinálót.