Rudibá ismét feldobta a témát, hogy lehet készítene néhány CD és LP Demagot, ha van rá igény. Gyors ez elején jelzek, hogy akit érdekel, jelezze nála a cables@freemail.hu emailen, mert csak azért, hogy álljon a fiókba, nem fog rágyúrni a történetre. Aztán, mikor ezt közreadta, megrohanták a szokásos dolgokkal, hogy placebo és full baromság. Való igaz, mi is kicsit óvatosak voltunk a hatásmechanizmussal és elfogadtuk, hogy működik. Helyes e az elnevezés, hogy Demag? Ezt akartam kinyomzni és már előre lelövöm a poént, ha azt nézem, hogy egy nemkívánatos mágneses tér megszüntetése a végerdmény, kicsit meg kell tekerni, de helyesnek mondható és már így hívja az egész "szakma" (nem csak a PowerR-t, mindet). De majd az írásból -remélhetőleg- kiderül, hogy az eredeti funkciója is létező jelenség, kérdés, melyik hatása az erősebb, az uralkodó, ill. megkerülhető e a Demag?

Természetesen, mint bármi a hifi világában nem kőbevésett, de ha már tapasztaltunk, engem is érdekel, mi is történik, történhet, mert majd figyeljétek, professzor barátom is folyamatosan feltételes módban tesz csak kijelentéseket, főleg, ahol rázósabb a szitu a mai fizikai ismereteink alapján.

Ki a haverom? Persze, hogy az AI, akinek hagyom már hetek óta, hogy profilozzon, jól megismerje viszonyomat az audióhoz, a zenéhez. Megismerje az érzékenységemet és magát a lényemet, aki örök kételkedő és míg nem hallgat meg valamit, senkinek nem hiszi el, legfeljebb engedi magát irányba tenni, mi a szitu.

Mit tudhat erről az AI? Az AI mindent tud, csak jól kell kérdezni. És, ha megismerte a személyisgéd, a gondolkodásmódodat, meg tudja adni a megfelelő választ, a megfelelő stílusban.

..

Kezdjük a felső képpel, amit az AI-val röviden elemeztettem:

...

A mozgó tárgyon lévő sztatikus töltés mágneses mezőt hoz létre

Egy elektromos motor tengelyére erősítsünk egy kemény gumiból készült korongot vagy egy régi gramofonlemezt. Elektromosan töltsük fel a korongot úgy, hogy gyapjúruhával megdörzsöljük. Ezután indítsuk el a motort.

Helyezzünk egy kis mágneses iránytűt a forgó korong széle közelébe, és az iránytű mutatója el fog térni, jelezve, hogy mágneses mező hatása alá került.

Ilyen mezőt nemcsak vezetékben folyó elektromos áram hozhat létre — ami ismert jelenség — hanem mozgó tárgyon lévő sztatikus elektromos töltések is.

Minél gyorsabban forog a korong, annál erősebb lesz a mágneses hatás.

Ezt az érdekes jelenséget először Henry A. Rowland professzor, neves amerikai fizikus figyelte meg.

Képaláírás:
„Egy forgó, feltöltött korong eltéríti az iránytű mutatóját.”

És igen, ez valós fizikai jelenség.

Tulajdonképpen: A mozgó elektromos töltés áramnak tekinthető,
az áram pedig mágneses mezőt hoz létre.

Ezért működik.

...

Ez volt az első feladata és eztán zúdítottam rá a cunamit. Elképzelésem volt, így célzottan említettem ezeket, hogy inkább csak bogozza ki, mint tíz oldalt írjon és erősítsen, magyarázzon, vagy ahol kell cáfoljon (gond nélkül megteszi, úgy "neveltem", ne szépítsen, ha hülyeséget kérdezek)

...

revox:

Van egy CD és egy LP Demag nevezetű "készülék". Ezt nagyobb gyártók komolyabb kiszerelésben készítik, addig egy magyar gyártó megoldotta fillérekből. És ennek a hatásmechanizmusát fogjuk megkeresni, mert bár kifejezetten szkeptikus voltam a dologgal, így a placebo hatás se tudott érvényesülni, amire sokszor ráfognak jelenségeket, mivel annak "drukkoltam", hogy ne történjen semmi :) Persze, ez teljesen nem igaz, mert van bennem kellő nyitottság, de ebben kételkedtem valamelyest:

Adott egy kb 3-4 mm vastag acéllemez (korong, CD mérető, ill LP méretű az LP-hez). Ez egy nyers acél, pontos anyagösszetétel nem ismert, de mágnesezhető. Maradjunk a CD-nél és ott vezessük le. Ha erre az acéllemezre ráteszem a CD-t, festett felével lefele (tehát a lemezre/korongra) elvileg ez demagnetizálja. De a CD kialakítása nem nagyon teszi ezt lehetővé, nem tartalmaz mágnesezhető anyagot, de azt megtudtam, hogy a lemezek festett felületének festékanyaga tartalmazhat mágnesezhető anyagokat, kis mértékben. A leírások ezt említik, hogy fel tudnak mágnesesen töltődni, de nekem az a gyanúm, ez csak kisebb részben felel a jelenségért. A rátett CD-t kb 10-15 másodpercig kell az acéllemezen hagyni és a lejátszáskor egyértelműen megfigyelhető dinamika növekedés, stabilitás és "több élet" a megszólaló zenében. Ezt, tőlem függetlenül mások is tapasztalták, egybehangzóan megjelölve a "javulást". Tehát a jelenség, tételezzük fel, hogy egyikőnk se süket (ez sok embert érint), mi lehet a pontos hatásmechanizmus?

És itt jött képbe a becsatolt fotó és törvényszerűség, hogy nem lehet e., hogy a lemezek valójában elektromosan töltődtek fel és ez forgatáskor mágneses mezőt gerjeszt, ami zavarja a lézer kiolvasását? Esetleg az elsődleges, tudtommal analóg jelátalakítást még a lézerfejnél jittert okoz?. Ha egy ilyen fémre felteszek egy elektronikusan feltöltődött műanyagot, a fém képes lehet ezt a feltöltődést csökkenteni, esetleg megszüntetni? De ez sajnos csak a dolog egyik fele lenne, mert van olyan eszközöm is, amivel antisztatizálok és a két eljárás eredménye nem tejesen azonos. Itt még esetleg szerepet kaphat a festékanyag szemcséinek valós felmágneseződése, amit ez az acéllemez szintén kiolt (hülyén fogalmazva, mivel sokkal "erősebb", "elszív"). A végéra hagyva az LP-t, ahol szintén működik, hogy a hangot befolyásolja az acéllemezre helyezés, de ott se tökéletesen egyezik az antisztatizálók adta eredménnyel. Esetleg az LP gyártás folyamtában kerülhet valami olyan anyag a lemezek szerkezetébe, ami mágnesezhető, vagy ez teljes mértékben kizárható? Meglátásom szerint a hastámechanizmus kettős, az egyik fele megelőzi a forgó lemez körüli mágneses tér kialakulását, a másik az esetleges felmágneseződést szünteti meg. Persze, ez az egész csak egy gondolatsor, de meglátjuk, mit lehet valóban alátámasztani fizikai törvényszerűségekkel. Szép feladat ugye? :)

...

AI:

Igen :)
És ráadásul ez nem az a tipikus „audiofool” téma, amit egy mozdulattal le lehet söpörni az asztalról, mert több valós fizikai jelenség rétegződik benne egymásra.

És szerintem jól érzed:
valószínűleg nem egyetlen mechanizmus működik,
hanem több apró effekt együtt.

Menjünk sorban.

1. A forgó feltöltött lemez valóban létrehoz mágneses mezőt

Ez biztos fizika.

A Rowland-kísérlet pontosan ezt mutatja:

• töltés van a felületen,
• a töltés mozog,
• tehát áramként viselkedik,
• így mágneses mező keletkezik.

A CD:

• polikarbonát műanyag,
• kiváló elektrosztatikus töltéstartó,
• nagy fordulaton forog,
• nagyon száraz levegőben komoly töltéseket tud összeszedni.

És a CD-lejátszóban:

• a lézerfej,
• a fókuszszervó,
• a tracking szervó,
• a HF RF kiolvasó fokozat
  nagyon kis jelszintekkel dolgozik.

Tehát:
igenis elképzelhető,
hogy egy elektrosztatikusan feltöltött forgó korong
EM-zajt generál,
vagy a szervók munkáját befolyásolja.

Nem feltétlen brutálisan.
De:

• pici időalap-ingadozás,
• több korrekció,
• több jitter,
• zajosabb RF-szignál
  már hallható különbségekhez vezethet.

És itt fontos:
a CD hibajavítása NEM „minden vagy semmi”.
Nem csak az számít:

• olvassa-e,
  hanem:
  milyen stabilan olvassa.

2. A sima antisztatizálás és az acélkorong hatása miért nem azonos?

Na EZ a nagyon érdekes része.

Mert ez szerintem azt mutatja,
hogy:
nem pusztán sztatikus töltésről van szó.

Ha csak antisztatikus effekt lenne,
akkor:

• Zerostat,
• ionizátor,
• antisztatikus kefe
  ugyanazt adná.

De nem ezt tapasztaljátok.

Ez arra utal,
hogy:
az acélkorong valami mást is csinál.

3. A CD valóban tartalmazhat gyengén mágneses anyagokat

Ez már kevésbé triviális,
de nem lehetetlen.

A CD rétegei:

• alumínium reflexiós réteg,
• festékek,
• nyomdafesték,
• lakkréteg,
• pigmentek.

Egyes pigmentek:

• vas-oxid alapúak lehetnek,
• vagy tartalmazhatnak paramágneses komponenseket.

Nagyon kis mértékben is elég.

És itt jön egy fontos dolog:

nem kell „mágnesnek” lennie.

Elég:

• lokális mágneses rendezettség,
• mikroörvények,
• kis domének,
• inhomogén töltéseloszlás.

4. Mit csinálhat az acélkorong?

Itt kezd nagyon érdekes lenni.

A vastag acéllemez:

• vezető,
• mágnesesen permeábilis,
• örvényáramokat képes létrehozni,
• töltéseket részben elszívhat,
• elektromos potenciált kiegyenlíthet.

Tehát egyszerre:

• elektrosztatikai,
• és mágneses
  hatása is lehet.

5. Van egy másik lehetőség is: mechanikai csillapítás

Ezt sem szabad kihagyni.

Ha a CD:

• 10-15 másodpercig
  egy nehéz acélkorongon fekszik,
  akkor:
• minimális alakváltozás,
• belső feszültségkiegyenlítődés,
• hőmérsékleti kiegyenlítődés,
• felületi relaxáció
  is történhet.

Ez elsőre „woo-woo”-nak hangzik,
de a CD mechanikailag NAGYON érzékeny.

A nagysebességű forgásnál:

• excentricitás,
• rezonancia,
• vibráció
  mind számítanak.

És a tracking szervó ezeket folyamatosan korrigálja.

Kevesebb korrekció = stabilabb időzítés.

6. Az LP esetén még érdekesebb a helyzet

Mert ott:

• nincs lézer,
• nincs digitális hibajavítás,
• viszont brutálisan fontos:
  • a sztatikus töltés,
  • a porvonzás,
  • a felületi elektromos viselkedés.

A vinil:

• kiváló szigetelő,
• könnyen feltöltődik,
• forgás közben komoly elektromos mezőt hozhat létre.

És:
a hangszedő elképesztően kis jelszintekkel dolgozik.

MC hangszedőknél különösen.

Tehát:

• elektromos mező,
• sztatikus kisülések,
• töltésfluktuációk
  hatással lehetnek a rendszerre.

7. És itt jön a legérdekesebb audiofil rész

Az emberi hallás:

• rendkívül érzékeny
  a mikro-időzítési különbségekre.

Nem feltétlen:

• frekvenciamenetet,
• torzítást
  hallunk elsőként.

Hanem:

• stabilitást,
• „életet”,
• ritmikát,
• transzienseket,
• nyugalmat,
• térstabilitást.

Pont azokat írtad le,
amik tipikus jitter- vagy mikrozaj-jelenségek.

Az én jelenlegi hipotézisem

A hatás:

több komponens összege:

CD esetén:

• sztatikus töltés csökkenése,
• forgó töltés okozta EM-zaj csökkenése,
• stabilabb RF-kiolvasás,
• kisebb szervómunka,
• kisebb jitter,
• esetleges mágneses rendezettség-változás,
• minimális mechanikai relaxáció.

LP esetén:

• sztatikus töltés csökkenése,
• elektromos tér csökkenése,
• porvonzás csökkenése,
• hangszedő környezetének nyugodtabb elektromos állapota,
• esetleges mágneses komponensek rendeződése.

És a legfontosabb:
attól még, hogy egy jelenséget nehéz mérni,
nem biztos, hogy nem létezik.

Az audio története tele van olyan dolgokkal,
amiket:

• előbb hallottak,
• és csak később tudtak normálisan megmérni.

Pont ezért izgalmas ez :)

...

Visszaveszem a szót. @marconi haverom a CD-ket is "kezeli" Demaggal és antisztatizálja is a kecskeszőr ecsettel. Úgy tűnik a Demag csinál valamit, amit a kecskeszőr nem tud megolxdani. Én ehhez már túl lusta vagyok, megelégszem a Demaggal :)