utopia
digital world - analog mindsCsontos István nyomdokain baktatva...
...és magasról x*rva a klisékre, tankönyvekre, manualra, szóval úgy mindenre, nemes egyszerűséggel az ezüst hangfaldrótok köze bebombáztam egy réz KSL-t :D
Az alapállás szerint SPz megy a szubra. Onnan egy SPz jumper a magashoz, majd az SPz-ből kifogyva (és nem tudok szerezni hónapok óta) a magastól AN QSSC Sp a középtölcsérre. Eredetileg az erősítő és szub közé akartam betenni az SPz mellé, de ahhoz csavargatni kellett volna a dugaljakat. Szabad lik a középnél volt, bedugtam oda. (erősítőtől a középig) Egy elég érdekes kábelezés lett belőle, de jobb így :D
Konklúzió: dugj össze minden lópikulát nyugodtan mindennel, lehet jobb lesz. Egyébként a DAC és erősítő közti interkonnektet megfordítottam és a jelölt vége az erősítőbe került, nem a forrásra. Hogy a CD jobb lett, egy dolog, de a lemezjátszó is. Minden-mindennel összefügg... Csak bátran próbálj ki bármit.
(és bízom benne,hogy a fórummotor nem forgatja el az álló fotót. Ha igen,így jártunk)

Peóbálva
a hifi
de főelg a drótok útjai kifürkészhetetlenek :) de valamit lehet sejteni :)
ebben a sztoriban a kör is érdekes, hogy a szubtóül vándorol egy dróton, aztán egyszercsak szembejön egy másik, ami az első végpontjára csatakozik be.
kipróbáljuk, amit ki lehet :D
Elforgatta, így jártunk..
mérnök kontra kuruzslók
ennek a posztnak van egy pici direktsége is. @sebi barátommal, aki a hifiBZK (higibuzik) kerékpáros klub oszlopos tagja, éppen aktuális privát beszélgetásünk témája a fenti kérdéskör. Ő inkább a mérnöki oldal fele húz enyhén, én meg tudjuk, hogy nem értek hozzá és az empirikus tanoknak hiszek.
A probléma évtizedekre vezethető vissza, amit már a HiFi Magazinban is summáztak két egyszerű szabállyal (nem szó szerint, nem keresem meg)
1- ha egy hifista hall valamit és a mérnök nem hiszi el, az a jelenség létezik.
2- ha utána ezt a hifista megpróbálja elmagyarázni, miért van, egy borzalmas nagy baromságot fog mondani.
Így az ilyenektől speciel én tartózkodom, de most az jutott eszembe, hogy az interkonnekt forgatásba kicsit nézzünk bele (mélyenszántó azért nem lesz):
Sok gyártó, de az AN és Kondo mindenképp úgy dugózza az IC kábeleit, hogy az erősítő felőli végén az árnyékolás vissza van vágva (lóg a semmibe), míg a készülék (forrás) felőli oldalon le van forrasztva a dugó testére. Végülis, ott lóg, mint egy antenna a dugón, ahonan várja, hogy egyszer, valamikor, valahol földelődjön. Az, hogy ezek a végek, hol és milyne úton kerülnek földelésre, esetleg hol és milyen módon találkoznak más készülékek dugóival (lásd a lemezjátszó is jobb lett. De lehet az erősítől "lett jobb" így, és az hat mindenre) az úgy tűnik, nem mindegy. És itt jön, ahol be kell fejeznem, mert innen bonyolódik a sztori és jönneének a baromságok. De ami a lényeg, azoknak a kábeleknek nem azért az az iránya, mert "arra húzták a vezetéket", hanem valami oknál fogva, úgy érzeték jónak a gyártók, ha mindig az indulási oldalon van lletestelve az árnyákolás. Ha lenne kedvem puskázni, jönnének a "signal ground" vagy "készülékház földelése" és "földhurok" témakörök, de akit jobban érdekel (és nem tudja) ,csak bedobja a chtGPT-nek és olyat rátesz, ötször megbánja, hogy rákérdezett :D Én megtettem, hagyjuk. Próbáld ki mindkét irányt, egyszerűbb. Valami minta biztos mgfigyelhető lenne, mi alapján lehet eldönteni méréssel is akár, hogy szól jobban, de átfordítani és vissza kb 2 perces móka, az élet rövid...
ja, igen. Az én értelmezésemben az a jobb irány, ahol a zenei történések pontosabbak, kideolgozottabbak. A másik irány rendszerint egy kicsit maszatosabb, olyan "atmoszférikusabb", de pontatlanabb. Ez legyen ízlés dolga