Adam és Jamie érdekes kéréssel kereste meg a halfnote-ot. Belemélyedve az internetes világ fórum és blogerdejébe, azt vették észre, számos legenda kering az audió ipar koronázatlan fenegyerekével kapcsolatosan, ami(k)nek utána kellene járni. Testhez álló feladat, amibe azonnal nagy erőkkel vetettük bele magunkat.

Ha nem lenne eddig egyértelmű, az Audio Note keszekusza világát illető mendemondák nyomán indultunk el. A téma az utcán hever, illetve nem kis számban az internetes sztrádán. Az alapvető probléma velük csak annyi, mint egyéb legendával: vagy igaz, vagy sem, esetleg részben. Úgy gondolom, mint régi motoros Merlin Noteistának kötelességem a kérésnek eleget téve néhány fő csapásnak nekiesni, hisz olyan ez, mint a futball, mindenki ért hozzá, még focizni is tud, csak valahogy mégse. Az alapvető tévedések a szájról-szájra terjedő hülyeségből adódóan születnek meg. Az a bizonyos ismerek valakit, aki ismer valakit, aki hallotta, de lehet csak a másolatát. De ha nem is, ugyanolyan csövekkel dolgozott, stb... Aztán van a sok szakember, akik mindig okosabbak a gyártó(k)tól. Ránéznek a kapcsolásra, alkatrészkészletre és azonnal mondják, miért lesz ez xar és mi történne, ha ez és ez, így és így lenne. Az EGO hatalmas jószág. A mókás az, nem Őket ismeri a szakma, hanem mégis azokat a csávókat, akiket némelyik még nyakon is vágna, hogy a szakimukiban olyan forrasztott kötést adna le a tanműhelyben, mint amit pl Kimura produkált a Gaincard belsejében (bár ki látta, hogy az az ominózus valóban egy hiteles fotó a Gaincard belsejéből? de ha az is. Nekem volt Gaincardom. Igen, úgy szól, mint amennyibe kerül és a 80.000HUF-ból utánépített pont úgy, ahogy 80-ért szólhat.) Brrrr, szóval Tőlük speciel engem kiráz a hideg... Hesss! Velük az a baj, még ha okosat is mondanak néha, már azt is fenntartásokkal kezeli az ember. Szerencsére azért van pár név a környéken, akik nem akarnak okosabbak lenni és alázattal elfogadják, hogy amit a gyártó mond, az úgy igaz. Próbálnak az egészből tanulni, nem saját pöcörőjüket hegyezni.

Van a kaszt, akik rém süketek, illetve az agyuk még csak közel se jár Audio Notára. Nekik el kell fogadni a véleményüket és meghagyni szuverenitásukat. Térítgetni felesleges, mert teljesen mást keresnek. Kutakodok agyamban, mi szokott még előfordulni. Persze házon belül is néha igen eltérő vélemények alakulnak ki bizonyos dolgokkal kapcsolatosan. Ez többnyire a tapasztalati, hozzáállási tényező kérdése, urambocsá a marketing és a jóIsten tudja mi tud még bezavarni a képbe. Minden esetre az Audio Note is, mint minden egyéb egy fejlődési folyamat része. Annak éppen melyik fokán áll az illető is ide vezethető vissza. Minden egészséges Noteista átéli, amikor elvarázsolja, többnyire kiállításon, bemutatóremben egy Note rendszer és beindul az "ide nekem egy Note-ot!". Ez az ismerkedés valahol az AN P1, OTO szinttel kezdődik, ami a későbbiekben biztos alapot ad egy első Note rendszernek. Ha az ember itt megáll, nem történik tovább semmi. Veszi a lemezeket és boldogan él. Számos ismerősöm él évtizedek óta a cikkben szereplő és hasonló rendszerekkel boldog házasságban. A kulcsszó, hogy kiegyenlített(!!!), de erről máskor. Az ember ha innen elfelejti az egészet, kerüli a hififórumokat és társait, vagy azokat csak unaloműzőnek olvasgatja, nem fog behülyülni, nem fog megveszni és nem követ el egy valag hibát, amit el lehet követni az AN háza táján.

Persze, igen, jól bólogat, aki bólogat, hisz ez csak egy kezdő rendszer. Ha az indián nem bír magával, hamar ott találja magát, hogy tovább hallgatózik és megérti miért jobb pl a level2-ben futballozó SE verzió. Ha tovább hallgatózik, megérti miért jobb az SE triódákkal, stb..., stb... És eljut a régi Ongakuhoz. Majd berobban egyszer egy Compact széria, ami felkavarja az állóvizet ill berobban egy Zero család, ami hasonló módon vakartatja meg a Meishu tulajok seggét is. Nem, nem jobb, más. Persze ez nem napjainkban történik. Akik idejében élték át ezeket, még szerencsésebbek. A most bekapcsolódók nyakába egy mérhetetlenül nagy készülékpark esik és ember legyen a talpán, aki elsőre felfogja a dolgokat. Ráadásul pl a Zero rendszer megértéséhez legnagyobb segítség a felsőház ismerete, de nem azon a szinten, hogy már hallottam egyszer- kétszer. Szóval ezeknek a fene nagy házon belüli véleményeltéréseknek oka van. Egyik fő oka, hogy az éppen nyilatkozó, az Audio Note iskola milyen szintjeit járta be, illetve éppen melyik szintjén tart. Ha ezeket figyelembe vesszük, tudjuk helyén kezelni a dolgokat és egy elsőre hülyeségnek tűnő legenda, lehet nem is hülyeség, csak nem kellő odafigyeléssel vonjuk le a következtetéseket a papírra vetett mondatokból. Mai mítoszunk is ehhez kapcsolódik. Százszámra mondanak véleményt az AN felsőházáról, holott azért valljuk be, ... szóval ,jelentkezzen, aki együtt élt már Ongakuval, Kegonnal, vagy esetleg a manapság méltán elhíresült Neiroval. Eme utolsót nem is nagyon értem, miért emlegetik előszeretettel, bár biztos hatással volt erre a számos HighEndShow, ahol a Merlin Audio főszobában egy KSL Neiro muzsikált. Igen ,mert ez egy jó erősítő. Miért jó? Ehhez kell ismerni behatóan a többi felsőkategóriás AN erősítőt és megértjük. Ezekről az erősítőkről két fontosabb legenda kering, miszerint:

1- csak saját rendszerben szólnak jól

2- csak méregdrága rendszerben szólnak jól

Ezzel jött szembe a HiFi-Piac 29. számában megjelent Neiro teszt/szeánsz konklúziója, miszerint saját, jóval Neiro szint alatti rendszerükben is -finoman szólva- leF..ták a bokájukat. Arról nem is beszélve, hogy bekötötték egy még kisebb rendszerbe. Mi sem tűnt egyszerűbbnek, mint hasonló módon utána járni a történetnek. Rendszerek adottak, hónunk alá kapva egy Neirot, nekiestünk a problémának. Persze ez nem ennyire egyszerű, mert a Neiro nem egy hónaljpacsis készülék, így csak akkor vittük, ha nagyon muszáj volt.

Hosszan értekezni arról, melyik rendszerben hogyan szólt, felesleges, hisz alapvető hifis klisékkel, mint tér, magas-basszus, urambocsá a mára full közhelyes "zenélt" vagy sem ítélethírdetés egyrészt tré, másrészt nem feladata a mai bejegyzésnek(arról nem beszélve, hogy ezen paraméterek köztudottan installálás kérdése kategóriások). Jelen esetben hagyatkozzunk csak a jól szól és a baromi jól szól megállapításokra. Az, hogy milyen a jó és a baromi jó, egyszerűen tudom definiálni. Nekem pl baromi jó a sajátom. Nem zavar a jelenléte. Méretei ellenére se veszünk róla tudomást.  A jóban  benne a potenciál és némi odafigyeléssel kinyerhető belőle amit ki kell. De nem a sajátommal kezdem. Ezt a Neirot először egy Audio Note rendszerben hallgattam meg. Nem volt túlzottan felsőházas, sőt. AN J/réz dobozok, réz drótok, TT1 és CD2. Kifogástalanul tudtak együtt muzsikálni, hiába nem kértek 25millát a dobozokért. Nem ordított a DAC5-ért se és nem követelte az IO hangszedőt. Lehet fokozni a tudását ezekkel a manőverekkel, de alapvetően ez az erősítő már nem türemkedik ki a körből. Olyan kegyesen bánik az alsó osztálybéli társaival, amennyire csak lehet. Nem mutatja meg hibáit, bár a hiba nem is jó szó, talán valami olyanról van itt szó, hogy nem ordít a nagyobb felbontású, pontosabb hangsugárzóért, frontEnd-ért, kábelekért.

A következő bevetése legyen az itthoni. Nem is tudom, hova soroljam a készülékeket. Szerintem a CD játszó kifejezetten olcsó, persze a maga módján. Egy Neirohoz képest vérolcsó. A hangsugárzó már-már súrolja azt a szintet, ami neki minőségre majdnem jó választás, illetve mondhatnánk, hogy a jó választás, ha nem tudnánk, hogy van tőle jobb. Kábelezés Kondo SPc. Ezen rendszerben a kábelezésen kívül semmi nem AN(bocsánat, Kondo), illetve a készülékek szintje nem egészen Neiro szint. Csak egyszerűen: bexarsz... pont

Amit érdemes megemlíteni, ha valaki Avantgarde tölcsért akar triódához illeszteni, ne spóroljon a hangfaldrótokkal, mert az öreg probléma, miszerint egy picit mintha nem teljesen klappolna a tölcsér-trióda házassága, itt bukhat el. Minden egyes tölcsért külön be kell drótozni ill a szubot is. Bár nekem a Model5-el is így van, régen a The Frist nem volt és kissé fulladt, ahogy számos Neiro is a tölcsérek nyűgje alatt. Most ez már nem a trikábellel. Idegen rendszer, szint alatti, mégis bazi jó.

A harmadik rendszerhez kicsit meg kellett sétáltatnom. Nem is folynék részletezésbe, csak annyi, hogy Avantgarde Trio, Neiro szintű analóg fronttal. No comment... abszolút felsőház, nem kérdés. De a Neiro ugyanazon tulajdonságait villantotta, mint ezidáig, csak itt végképp kifutotta magát. Ez olyan hang, amit nehéz elképzelni is. Írni is csak annyit lehet(vagyis csak akarok) róla, baromi jó :)

És akkor jöjjön a desszert, amiért az egészet csináltuk. Az előzőek csak úgy voltak. Valójában hozták a papírformát. De eljött a nagy nap, amikor megléptük a HFP szerkesztőségét és nemhogy vérolcsó, kezdő rendszerbe kötöttük be a kis drágát, hanem elkövettünk szinte mindent, hogy randán szóljon. Front egy ... le kell olvassam... MBO DVD játszó. Egy olyan masina, aminek rendes logója sincs, csak matrica van ráragasztva, ahogy a típusjelölést is hasonló módon oldották meg. Kaptam ingyen egyik kollégámtól. Nem szól vészesen xarul filmekkel és alá van darumázva, illetve megkapta az esélyt a fázishelyes bekötésre, de... na... szóval :)

Bekötés... hmmm... 5méteres, média-marktos, spéci scart-rca madzag. Ezekről érdemes tudni, hogy a sima mezeinek jobb hangja van, mert azzal legalább nem kísérleteztek, hogy jól elbaxxák :) A hangsugárzó kábellel majdnem meg lettünk lőve, mert nem találtam semmi gatyamadzagnak valót. már majdnem egy tűrhető, de nem túl értékes Mogami került a kimenetre, amikor beugrott, hogy 8-9 éve vettem egy egydobozos LG házimozit. Ahhoz adtak valami mezei drótot és még lehet ott porosodik valahol. Megtaláltam! Hangsugárzó terén voltam még gondban, honnan szerezzek valami kis ótvarost. Eszembe jutott rokon JPW ML310-es, de érte kellett volna kocsikázni, stb... meg az nem is annyira rossz dobozka, csak kicsi. Valamikor az étkezőben AN OTO hajtotta, míg K-ra nem lett cserélve. Némi fejtörés után a még nálam porosodó Epicure dobozokra voksoltunk. Végül is 20.000HUF volt.

És Neiro beköt, bekapcs. A dobozok háklisak nagyon, mivel négy irányba sugároznak, így érzékenyek a falak távolságára és tisztán látszik, hogy bekalkulálták a hátsó, de talán az oldalfalakat is, így elsőre rém randán kezdett szólni. Addig ügyeskedtünk, végül csak bepakoltuk valahogy a tölcsérek mögé. Elég borzalmas volt még ekkor is, de legalább akusztikailag rendben volt. Sajnos a drót. Jól jegyezze meg mindenki, a sarokba ledobott drótnak 2-3nap, mire teljesen magához tér. Nem kell újra bejáratni, de kell neki némi idő. Szerencsére azért egy óra alatt is sokat változik, melegszik, így arra lettünk figyelmesek, egyre kevésbé zavar a rendszer, egyre élvezetesebb. Tovább muzsikálva az állunk szó szerint a padlót verte. Kökény haverom (aki segítségemre volt, se egy elveszett gyerek, hisz túl van a Moth/AN AZ2 párosításon és Avantgarde Solot használ,  többnyire AN CD-vel, Townshend analóggal) nem győzte kapkodni a fejét és bevallom, én is így jártam. Tudtam, hogy a Neiro jól fog szólni, bármit kötök elé, mögé, de azért ettől már féltem. Ugyanaz a "megdöbbenés" ért, mint amikor az Avantgarde Solo elé bekötöttem egy tíz ezret érő DVD-t és ott is maradt majd másfél évig. Ezek a készülékek egyszerűen bárhova kerülnek, élnek és muzsikálnak. Természetesen a rendszer felbontásának növekedésével egyre háklisabbak lesznek a partnerre, de ha egy egyenletesen gyenge rendszerbe illesztjük Őket, kifejezetten arra törekednek, hogy a hozott anyagból megvarrják a lehető legjobb ruhát. 

Ellopom a HFP konklúzióját és azt hiszem ezzel egyértelművé lehet tenni, az Audio Note felsőházáról keringő tévhiteket, merthogy eztán nevezhetem tévhitnek, hogy az Audio Note csak saját rendszerében tud megszólalni, illetve egy felsőházas AN csak méregdrága partnerekkel képes jól szólni:  

"...Érdekesség képpen egészen olcsó berendezések közé is bekötöttük(le sem merem írni, mert még megköveznének), a hatás finoman szólva megdöbbentő. Képes felülkerekedni azok hibáin, s szinte mindegy milyen komponensek közé kerül, kétséget kizáróan tudatja jelenlétét..." (HFP VII. évfolyam, 29. szám 2000. november)

Persze téves következtetéseket se szabad levonni. Ezek az erősítők tényleg a létező legjobbak. Mese nincs! Az Avantgarde Trio társaságában a Neiro ezt bizony veszedelmesen megmutatta, ahogy megmutatja Kürthy Tomi ezüst Neiroja (Souga) a nagy Furuyama ...  falakkal, illetve hosszú-hosszú órákon át képes hiánytalanul elszórakoztatni az UNOval is. Kívánom mindenkinek ezt az élményt át ill megélni. Ha nem is sikerül az egészet, de legalább egy részletét, darabját hazavinni. Nem megoldhatatlan, csak nyitott szemmel és füllel kell járni az audió világot.

további szép napot,

rev