a hifisták mindig az élő hangszerek hangjával zsibbasztanak, miközben ezer más dolgot lexarnak (ritmus, időzítés,tranziens átvitel, erő, energia, stb...). Kb mindenki tudja, hogy szól egy hegedű,vagy cselló, zongora. De, hogy az istenbe szólhatott ez a gitár, mi volt a költő elképzelése? Mekkorát reccsent vajon a valóságban? Három eltérő kiépítésű és árú rendszeren (népiesen hifitornyon) hallgattam meg, plusz a telefonról egy olcsó fülessel és PC-ről egy valamivel jobb fülessel. Ment Youtuberól és megvan CD-n is. Nem volt két egyforma :D és kb lövésem sincs,melyik verzió lehet legközelebb a valósághoz.

Minap a Kondo-FAL párosra szavaztam, de lövésem sincs. Pl a Quantic+AN AZ1 "torzabb". Kérdés, ez mennyire lehetett torz...

Az esti rövid után kicsit még elmélkedtem ezen. Valahol olvastam, valamikor, hogy a Blur ezt a dallt viccnek szánta. Az albumon a második szám, még a címe is csak annyi: Song2. Mellé olyan érzésem van minidg, hogy nincs befejezve, csak vége van (de még várom, hogy történjen valami. rém idegesítő). Direkt szétcsesztek benne mindent, aztán sors fintora, hogy a legimsertebb muzsikájuk lett. Ebben a szétcseszésben benne volt vastagon, hogy a gitárokat is mocskosul eltorzították. Kérdés, amit a konzervből visszakapunk, vajon mennyi, amit ők torzítottak és mennyit torzít a hifi?

Amit megfigyeltem, ahogy lépdelünk felfele a szinteken, mint formátum és/vagy készülék, egyre kisebbet reccsen. Legdurvább a mobiltelefon+youtube(mp3)+headset. Az majd darabokra esik. Egy sima fülessel ugyanez, szintén olyan, mintha szakadna a füles membránja, de egy fokkal értelmezhetőbb, mint a headset. Ha youtubiról küldöm meg bluetooth a Quantic AZ1 párost, reccsen, de azért már sokkal több infó csapódik mellé és bár még minidg van kissé az az érzésem, mindjárt kiszakad a membrán, már jobb a felbontás és megjelennek olyan részletek, felharmonikusok, melyek ezt kerekebbé teszik. Az Avantgardeon reccsen, de kisebbet és érdekes módon, a leggyorsabb, legélethűbb Kondo+FAL+CD rendszeren ez a dobhártya és hangszórószaggató zene más arcát mutatja. Nem reccsen akkorát, de valamitől kerekebb az egész produkció. Persze, itt képbe jöhet az is, hogy amikor felvették, keverték, a kontrollrendszeren, ami nem Kondo szintű felbontással bír és nyilván olcsób rézkábelezése van, ez reccsent, mint a rosseb. Lehet, olyan infó is ott van a felvételen, amit nem akartak, de ez a FAL-on, ami egyébként a legigazmondóbb hangfalam (a mezei hangszerek, vagy emberi hang ezen a legéletszerűbb, de egy-egy koncert atmoszférája is ezzel jön le legjobban, ahogy pl a rommátorzított, Merzbow féla zajzenéket is ez közvetíti legemészthetőbben) megjelenik.

Mindenestre, még hallgatgatom ezt a Song2-t. Mióta ismerem egy megfejthettelen dolog számomra, most adott a xarnak még egy pofont (keveset hallgattam . Bár, megvan a sorlemez, van egy koncertem is, ami háttébe küldte a mezei kiadványt. A koncerten rendes hangolással játszák). Az holtbiztos, hogy a zene lendülete és ritmikája, ereje, sungja a FAL-on jön legjobban. De a gitár nem reccsne akkorát, mint a kisebb motyókkal.

Jó lenne tudni, mi votl az elképzelés és ami eddig sose érdekelt, hogy szólt ez vajon élőben? Van egy olyan érzésem, ezt semmilyen konzerv nem tudja megjeleníteni, márcsak a felvétel folyamán olyan információesésen esett át, amit nem lehet pótolni semmivel. Lellki füleim előtt megjelenik, kb mit kellene hallanunk, de azt sose fogjuk megkapni. Még jó, hogy a rockzenéhez olcsó xar cucc is elég .)