Sokszor felmerül a kérdés: mi az a fekete valami a hangfaldrótok erősítő felőli végén? Az árnyék összeforrasztva. Műszaki okfejtésbe sose bocsátkoznék, mert az, aki ért hozzá, mindenesetre ezt az AN madzagoknál már régen elkövették és amikor megjelentek a monoeres drótok, a Merlin rendszerint külön szálon kivezette mindkét végén az arányékolóharisnyát is, próbálgasd, hogy jobb (bekötve, vagy sem).

Ami az apropót adja, biztos ezeréve fent van a hificollective.co.uk-n a bekötés szabálya, még sose klikkeltem rá (igaz, nem is látogatom sűrűn az oldalt), de van egy igen értelmes rajz, mi a teendő a hangfaldrótokkal, ha magadnak gyártod.

Jól mutatja, hogy az erősítő felőli oldalon a hidegpontra bekötendő szálra (bár ezt a kifjezést sokan vitatják, ahogy a negatívat is, vagy földpontot, szóval nem a "pirosra") fel kell tekerni az árnyékolást is és együtt van leónozva. Egyéb helyeken visszavágva és a párhuzamosan futó szálak árnyékolása, a rajz szerint a végétől 150mm-re össze van forrasztva, majd szépen zsugorcsövezve. Kondo KSL madzagoknál ezt egyszerűben meg lehet oldani és amióta árnyékolt a KSL, amit a Merlin, vagy mostmár Analog Audio ónoz le, úgy is kapja a dolgozó, hogy az árnyék is le van (külön). Aki nem így csinálta, tehet egy próbát, hátha tud még dobni a rendszer hangján. Nálam speciel (az árnyékolás) egyik vége sincs bekötve, de lehet van, ahol ez jól jön. 

Az más kérdés, hogy még minidg nem tudjuk, a gyárilag dugózott KSL miért jobb picivel, de láttam videót a Kondo litze kábelek forrasztásáról, lehet maga az ónozási eljárás profibb, vagy a dugókat jól válogatják hozzá... Ez még minidg passz, de azt néztem a gyáridugós KSL-en, hogy a "fehér" sodrat mintha picivel vastagabb lenne, arra tippelek, ott fut az árnyék is. Nem fogom szétvágni...