A TMP Audio szervize régen üzemel és tele is vannak rendesen. Akármikor benézek, halomba állnak a dolgok, alig lehet ToMPit megtalálni a kazalban. Aztán amikor nyílt a szerviz, már emlegette Tamás, hogy lesz ott egy kis bemutatóterem, a helység rég ott van, be is voltak oda pakolva hangfalak, ez-az, de tegnap jött el az ideje, hogy legyen kicsit gatyábarázva.

Nyilvánvalóan az elektronikák a TMP garázsból kerülnek ki, vagyis a (belső) szobába be és álldogáltt ott egy pár JM Lab Utopia állványos doboz. Na, ez volt, amitől féltem, mert ha nagyon őszinte akarok lenni, nem nagyon hallottam még olyan installban ezeket, ahol maradéktalanul tetszett is volna. Nem tudom, ez a dolog hol megy el, lehet a párosított berendezéseknél, a kábeleknél, vagy csak simán a demonstrátor izlésénél, de nem fogtak még meg. 

Első körben a szoba csillapítása volt terítéken, amit a hangfal kevéske tologatása után úgy éreztünk, elkezdhetünk. ToMPi beszerzett mindenféle földi jót, el nem tudnám mondani, mik ezek, de az audiofülek biztos sorolnák, mi micsoda. Jómagam nem használok ilyen dolgokat: a HiFi lakószobába készült, illenék is ott működnie. A sarkokat itt- ott néha pár terelővel kicsit igazítom, ha böfög a cájg, de alapvetően nem vásárolok be egy rakat girbegurba, cikkcakkos, ilyen-olyan diszkós dolgokat, inkább játszok a szőnyegekkel, néhány terelővel és magát a hangfalat igyekszem úgy elhelyezni, hogy az hozza, amit várok tőle.

Na, itt aztán belapátoltunk mindent, amit találtunk, hadd legyen az a demószoba kimaxolva. És gyorsan lelövöm  a poént, szép lassan ki is hordtunk -majdnem- mindent. Az oldalsó falak elég üresek, így az kap majd két, kb 80cm széles, plafonig érő akármit, ami valami sűrű szivacs, amire fel vannak ragasztva fából kivágott csíkok. Egyszerűbb a fenti fotón megnézni, úgyse tudom elmondani, mi ez. Ha ettől többet bepakotunk volna, illetve amik voltak hangelnyelők(?), azok csak elszipkázták az energiákat a rendszer hangjából. Ha valami polc, vagy bármi lenne ezeken az üres oldalsó falakon, vélhetően ez se kellene, de nincs.

Miután abban maradtunk, hogy így a legszerencsésebb a történet, nekiestünk a JM Lab dobozoknak. Addig kint a rémegyszerű Denon lemezjátszóba az egyik helyi lemezjátszózseni (tényleg az, nem irónia) elkezdte beszerelni az MC pickUpöt, mindenki tette a dolgát.

Nem mondom, hogy a JM-ek nem izzasztottak meg, de ahogy fogalmaztunk: BETÖRTÜK. Nagyon idegen volt neki ez a rendszer és főelg a drótok. Nagyon háklis picsa és ha máskor milimétereket kell forgatni, itt azt is tördelni kellett. Ráadásul jó nehéz állványostól és "tapad" a padlóra, így egyszer kétszer túltoltuk (béláim) és visszametünk a kiindulópontba, amikor full párhuzamos a falakkal. Ekkor egy Quad CD játszó forgott az ANT külső-tápos verziójával. Hangfalkanóc a Townshend ribbon volt, ha már a TMP is ribbonokkal játszik, csak éppen nem volt kész, bejáratott szett. Tápkábel a Kondo KSL SPc-ből gyártott került elő a szatyorból... Még egy kis forgatás, még egy kis fejvakarás, forgatás, aztán egyszer összeért a két csatorna és felcsendült a muzsika. Igaz, egy apróságot el keleltt követni, a jobb sarok kicsit búgott, amit egy roppant okosan elhelyezett "terelővel" oldottunk meg. Nemröhög, akinek mutattuk  a hatását, leesett állal nézte, főleg azt,amikor viszatettem, de nem teljesn oda, ahol eredetielg volt, hanem 1-2 mm-el arrébb és korrigáltuk a "tévedést" (ugyanis hallani lehetett, hogy nem jó helyre lett visszatéve). A hifi kicsin múlik, néha ilyen kicsin. Ha ez nincs, még minidg böfögne a JM, vagyis már nem, mert lekaratéztam volna az állványról...

Vendégek közben jöttek, mentek, nekik már az elején is tetszet, de amikor elkaptuk ezt a beállítást, a JM Lab ledobta álruháját és elkezdett értelmesen zenélni. Bevallom, előtte úgy voltam, ezen csak a  szekerce segít és elgondolkodtam azon is, hogy bedobom a törölközőt, úgyis jön majd másik doboznak az RLC-206H (hadd válogasson a delikvens, mit kedvel jobban, egyutast, vagy más iskolát), azzal nincs ennyi gond. De sikerült, büszkék voltunk magunkra :D Volt már, nehezbb szülés, de ez is ott van az élmezőnyben...

Közben a lemezjátszót már a kollektív böclsesség kezdte faragni a szervizben (nincs a gépen azimut, de kicsit kellett fordítani a hangszedőn, ...de megoldódott: a shell rögzítőcsavarjában volt annyi játék, lehetett kicsit billenteni). Megállapítottuk, így a másik szobából, hogy még a Nine inch Nails is elég rendesen zúz. Elméláztam, vajon mit szólnának ehhez a pillefinom zenéken szocializálódott ajdejófülek, ha meglátnák, hogy a sokmilliós, állványos gyönyörőséggel ilyen borzalmakat kergetnek emberek, de lehet rácsodálkoznának: "Jé, ez ilyet is tud?". Tud! Cájg kell elé, meg némi türelem az installhoz és az a fura, szúrós hangja eltűnik a doboznak, összeáll a zene. Olyan zene, amit nyugodt lélekkel el  tudok képzelni akár otthon is, hozta a komplexitást.

Bepakol (jóhogy, a brutáljólsikerült MC elektronikával), egy kis játék a tűnyomással és elégedetten köptük le a gyertyát...

Nos, aki elsétál a TMP Audioba, mostmár zenélni is tud. Menjetek, forrasztassatok meg ToMPival valami béna drótot 500-ért és közben osonjatok be :) De neeem, aki besétál, azt leültetik zenét hallgatni, legfeljebb, ha meló van, magárahagyják aztán garázdálkodhat kedvére. Azt néztem, van kávégép is, akár hifikocsma is lehetne belőle, de ha nem is lesz, holtbiztos, hogy a debreceni hifis életet majd ott rendezett aprócska szeánszokkal, bemutatókkal lehet fűszerezni. Persze nem fognak megijedni a vidéki (Bp) vendégek látogatásától sem :)