"Történetem hősei angyalok. Igen, munkanélküli őrangyalok, akik a háború befejezése óta Berlinben tevékenykednek, ahogy az Úristen így hátrahagyta őket. Azután egy szép napon az egyik angyal szerelmes lesz. Találkozik egy trapézművésznővel, aki cirkuszban lép fel, angyalszárnyacskákkal a ruháján. Ezt nagyon mulatságosnak találja, és nagyon tetszik neki ez a lány.

Michael és bátyja, Christian megérkeznek apjuk vidéki kúriájára, ahol születésnapi partira készülnek. Az egész népes rokonság összejön az alkalomra, az apa 60. születésnapját ünneplik. Beárnyékolja az eseményt az a szomorú tény, hogy nemrég öngyilkos lett az egyik testvérük, Linda. Christian mond ünnepi köszöntőt, amelyből szörnyű titok derül ki, apjukkal kapcsolatban.

A történet egy fiatalemberről, Dan Millman tornászról szól, aki végre el akarja érni, hogy értelme legyen a sikeres, ámde még mindig betöltetlen életének. Véletlenül találkozik a benzinkutas Socrates-szel, aki segít neki abban, hogy megtalálja önmagát. Ám sokszor nem lehet eldönteni, hogy mi játszódik a fiatal fiú fejében, és mi a valóságban.

Férje és fia elvesztése után, Babette elszökik a polgárháború által feldúlt Franciaországból. Egy kis dán faluba érkezik, ahol két nővér, Filippa és Martine házában talál munkát. Az egész település élete vallásos, puritán légkörben zajlik, amelyet a helyi lelkész, a két lány apja irányít.

A három főszereplő srác a francia főváros egyik szegénytelepén lakik, jövőkép nélkül tengetik életüket. Unalmas napjaikat felrázza, mikor egyik barátjukat bántalmazzák a rendőrök, minek folytán ő élet-halál között fekszik a kórházban. Mathieu Kassovitz filmje profetikus módon már '95-ben megjósolta a 2005.

Lerobbant művelődési ház előcsarnoka. A mozgalmi táblák és egyéb ünnepi díszletek tövében csirkék kapirgálnak. A Johnny Be Good hangjai szűrődnek ki a nagyteremből. Bent a Colorado nyomja a bluest. A fűtetlen helyiségben az együttesen kívül egy-két ember lézeng. Ez így nem mehet tovább! Ki kell találni valamit! És nemsokára a főnöknek eszébe jut a nagy ötlet. Egyik kezével egy lekváros buktát szorongatva, a másikkal a fenekét vakargatva a banda elé áll: gyerekek, átmegyünk a Tobacco Roadról a Retek utcába, lemegyünk bunkóba, lemegyünk furkóba. A szocialista vadkeleten új banda születik.

Michael Oher egy szegény, aluliskolázott, fekete fiú, akinek az apját megölték, az anyja pedig súlyosan drogfüggő. A több mint 150 kilós, jól megtermett srácot egy gazdag házaspár emeli ki a gettóból, akik észreveszik benne a lehetőséget, hogy a fiúból jó amerikai foci játékos lehetne.

Nem ölt magára iskolamesteri talárt, nem emeli fel intőn az ujját a rendező, de hatásosan mondja hőseiről: egyetlen elvétett lépés, s valamennyien olyan ösvényre tértek, amely egyre távolodik az álmok irányától, és végül szakadékban ér véget. Súlyos film. Látni is, átélni is.

Fatih Akin Németországban élő török filmes története egyszerű emberekről szól: egy németországi török apáról és fiáról, valamint egy németországi török örömlány anyáról és lányáról. A film nem foglalkozik a szereplők társadalmi beágyazódásának problémájával, sőt ennek meglétét természetes módon kezeli. Ehelyett egy teljesen emberi történetet mesél el némi fekete humorral fűszerezve, több szálról indítva, amelyek aztán később futnak össze valamikor, valahol.

1920-as évek. A hamburgi színház társulatának tehetséges színészét, Hendrik Höfgent mérhetetlen becsvágy fűti. Baloldalisága és művészi féltékenysége miatt Höfgen összeütközésbe kerül a színház ugyancsak tehetséges színészével, a nemzetiszocialista Miklasszal (Cserhalmi György). Höfgen érvényesülése érdekében feleségül veszi a nagypolgári családból származó Barbara Brucknert. A Berlini Állami Színházban kap szerződést, ahol végre eljátszhatja álmai szerepét, Mephistót. Ezzel megkezdődik feltartóztathatatlan karrierje, épp az idő tájt, amikor a nemzetiszocialista párt hatalomra kerül...