utopia

digital world - analog minds

Elektroncső, varázslat avagy relikvia

Többször, több helyen hivatkoztam már erre az írásra. Úgy érzem, mielőtt eltűnik a cyberszemetesbe, érdemes megmenteni. Az írás '95-ös. Nyilvánvalóan azóta másképp éljük meg a dolgot -és elismerjük, hogy igen jó tranzisztoros, sőt IC-s készülékeket is lehet készíteni- de egy alap olvasmány, amit ha nagyon sarkosan nézünk, még ma is igaz. Egyetértek, hogy a legjobb csöves, még mindig szebben muzsikál,mint a legjobb "akármimás". [quote]Több félreértéssel találkozhatunk a csöves er?sít?kkel kapcsolatban, mint az audió szinte bármely más területén. Szétválasztva tényt és fikciót, propagandát és tudományt, nosztalgiát és valódi történelmi leckét kihívás minden hi-fi arhivista számára. A CYBERFi szerkeszt?je, Jonathan Kettle vállalkozik a csövek erényeinek és hibáinak felbecsülésére, felfedve sok audiofil körében újraéled? népszerűségük okait. Kezdj beszélni single-ended triódákról egy bizonyos felekezethez tartozó audiofilekhez, és mindegyikük szeme elhomályosul. Azt gondolhatnád, Michelle Pfeiffer kért épp találkozót t?lük. Alkoss költeményt a Williamson push-pull er?sít?r?l, vagy a Western Electric 300B-r?l, és minden magát cs?rajongónak valló hegyezni fogja a fülét. Meggondolva, hogy most 1995 van és ezek 50 évvel ezel?tti gyártmányok és találmányok - adj hozzá vagy végy el 10 évet - bocsánatos dolog azt hinned, hogy a csövek hipnotikus vonzereje nagyban a nosztalgiának köszönheti létét. Valójában rengeteg tiszta, tudományos érv szól a csöveket a tranzisztorokhoz, integrált áramkörök képest el?térbe helyez? hi-fi gyártók mellett. A csöveknek megvannak a maguk gyengeségei - elhasználódnak és cserére szorulnak; nem nyújtanak akkora teljesítményt; torzítási mutatóik nem olyan meggy?z?ek, mint sok tranzisztoros er?sít?é; sok csöves er?sít? sávszélessége - a kimen?transzformátorosoké bizonyosan - korlátozott, valamint a csövek nehézkessége korlátozza alkalmazhatóságukat. A csövek melegednek, rengeteg helyre van szükségük, és igényelnek bizonyos "kényeztetést" ahhoz, hogy jól működjenek a rendszerben. Érthet? tehát, hogy a cs? nem az az utópista hi-fi ideál, ahogyan azt lelkes pártolóik gondolják. Ezidáig igen rossz soruk volt a csöveknek a hagyományos hi-fi tervez?k és ipari "bölcsek" kezei között. Ezért és az el?z?ek miatt évekig elkerülték ?ket. Egészen a hetvenes évekig tartott, míg a hi-fi rajongók felismerték, hogy a tranzisztorok nem egészen olyan jók, mint amennyire felmagasztalták ?ket, és a csövek nyújtják az egyszerű, elegáns, hatásos módját a zenei jelek er?sítésének, amire szükségük volt. A csöves er?sít?k feltámadása nem csak egy fals hang volt a tranzisztoros er?sít? menetelésén. A csöves hi-fi er?sít?k gyártóinak elburjánzása igazolja a csöves er?sít?k szilárd piacát az egész világon. Az USÁ-ban, az elképzelhet? legizmosabb er?sít?k hazájában a csöves er?sít?k térnyerése a tranzisztorokkal szemben sosem volt er?sebb. Önjelölt "csináld magad!"-osoktól, csöves kit er?sít? szállítóktól az ezoterikusabb Cary Audio, conrad-johnson és Audio Research birodalmakig nyilvánvalóan nincs hiány hazai csöves er?sít?kben. A japán és brit Audio Note, a francia Jadis, a svéd Copland, az olasz Unison Research, az Esoteric Audio Research, Trilogy, Kammerzelt, Tube Technology, Gamma Research, CRD, Beam Echo és még sok más brit csöves er?sít? bizonyítja a csövek iránti érdekl?dés robbanásszerű növekedését. Ha a csöves er?sít?k gyártása igazán világméretű törekvés, a csövek gyártása is az. Sovtek, a katonai cs? gyártó jelenleg nyíltan látja el csöveivel a nyugati cégeket. A Shuguang és Golden Dragon kínai vállalatok szintén fontos cs?gyártók, az USÁ-ban pedig ott van a Gold Aero Tubes. Adott csövek el?nyeinek és hátrányainak meghatározása teljesítmény fokozatokban, meghajtó és el?er?sít? fokozatokban túlmegy a rácsfeszültség, disszipáció, transzfer karakterisztika adatain. A csövek csábereje a sajátos egyedi hangmin?ségen múlik. Azon tervez?knek, akik kitanulták a push-pull, single- ended és ultralineár csöves kapcsolások el?nyeit-hátrányait megváltoztathatatlanul megvannak a maguk kedvelt csövei, legyen az a 2A3 kis direkt fűtésű trióda, EL84 teljesítménypentóda, az ünnepelt Western Electric 300 B trióda, a Westinghouse 845 vagy 211 óriástriódák. Mint a gyakorlott borkóstolók, képesek megállapítani az évjáratot, fajtát és term?helyet. A cs?szakért?k nem csak képzelik, hogy van esélyük azonosítani kedvenc, örömteli csöveiket "vak" meghallgatási teszteken. Joe Roberts, aki alapítója és szerkeszt?je a negyedévenként megjelen? amerikai Sound Practises magazinnak, jól jellemzi a lelkes Western Elektric 300B hív?t: úgy számol, hogy nehéz megverni a középtartomány tisztaságát tekintve, és egész tisztességes teljesítményt nyújt egyetlen cs?höz mérten. a 300B csábereje nagy, passzív "Recommended Components Lists" zombikat változtatva át elrettenthetetlen kísérletez?kké. Robert maga is mohón kísérletezik, nagy figyelmet fordítva nemcsak a csövek, hanem az általa épített er?sít?k minden más passzív alkatrészének kiválasztására. Hiroyasu Kondo, tervez?je a nagyra becsült Audio Note Ongaku er?sít?nek, n-edik fokra emelte ezt a megközelítést. A hatvanas években, akkor amikor a csövek kezdtek kimenni a divatból, Kondo sok kísérletezés után úgy döntött, hogy a csöves er?sít?k az elképzelhet? legegyszerűbb áramköri felépítéssel, s?t negatív visszacsatolás nélkül, nyújtják a legletisztultabb hangmin?séget. Az utóbbi 30 vagy még több évben tökéletesítette konstrukcióit olajpapír kondenzátorokat, ezüsthuzalos kimen?transzformátorokat és ezüst bels? kábelezést használva. Az efféle egyszerű elgondoláson alapuló kísérletezgetés megszállottsággal és fanatizmussal határos. Fittyet hány a csövekr?l alkotott szokványos szemléletmódra is, mely szerint azok a tegnap technológiája, kis teljesítményűek, torzítottak, és hajlamosak a rögzített zenét meleg, szelíd, rózsaszinezetű módon mutatni. Ezek a sztereotíp, elutasító ítéletek tipikusan laboratóriumi mérések által vezetett tranzisztoros er?sít? tervez?kt?l valamint azoktól származnak, akiknek els? csövekkel kapcsolatos élményük gitárer?sít?k vagy öreg PA szerkezetek hallgatása volt. Kétségkívül, ha több teljesítményt akarunk úgymint watt / csatorna, egy tranzisztoros er?sít? jobb választás, mint bármely csöves típus. De reálisabb úgy meghatározni a teljesítményt, mint az er?sít? azon képességét, hogy kompresszió nélkül képes átadni a hangfalak felé a forrás tranziens jeleit. Az er?sít? bels? kapacitása és a hangsugárzó soros induktivitása nehézzé teszi az életet a nagy bels? kapacitásra szorítkozó tranzisztoros er?sít?k számára. A csöves er?sít?knek megváltoztathatatlanul kisebb a bels? kapacitása, így készségesebben tudnak nagy áramigényre válaszolni. A legegyszerűbb csöves er?st? a triódán alapszik, amit Lee de Forest talált fel 1907-ben. A triódákat összetettebb cs?tipusok, a pentodák követték az 1930-as években, amikor a nagyob teljesítmény iránti igény vált a meghatározó törekvéssé. Az 1940-es évek végén negatív visszacsatolást alkalmaztak a csöves er?sít?ben, abban, amit kés?bb a modern hi-hi er?sít? apjának tekintettek, amit DN Williamson tervezett és a brit Wireless Word publikált. Amikor az 1960-as években a tranzisztorok elkezdték kiváltani a csöveket, Williamson mintaer?sít?jében kialakított specifikációt és tervezési elveket átvették a torzítás, kimen? teljesítmény, sávszélesség és zajjellemz?k további javítása érdekében. Ezek valóban fontos célok. A probléma abból adódott, hogy az ilyen telejesítmények elérésére irányuló célokhoz szükséges komplex konstrukció aláásta a jel integritását oly módon, ahogy azt nehéz lett volna el?rejelezni. A csövekhez való visszatérés jelzés volt a tervez?k számára, hogy felismerjék az olyan tényez?k fontosságát mint id? és fázis koherencia, a különféle torzítások relatív jelent?sége - a 2. harmónikusok viszonylag ártalmatlanok, míg a 3. és magasab rendű harmónikusok zavaróbbak a fül számára. Ezek és még számos rejtett paraméter bizonyult magyarázatnak arra, hogy sok egészen igénytelen csöves er?sít? könnyen hallgatható, míg nagy, bonyolult tranzisztoros er?sít?k küszködtek azonos zenei élmény nyújtani. A csöves er?sít?k nincsenek automatikusan felruházva valamiféle varázstartalommal, amelyek automatikusan magasabb szintre emelnék azokat, mint a tranzisztorosakat. Ez a leegyszerűsített elgondolás könnyen elvethet?. Egy gyengén megtervezett csöves er?sít?, elégtelenül kis szintű negatív visszacsatolással kifejezetten kellemetlenül fog szólni, mert a teljes torzítás elfogadhatatlanul nagy. Szerencsére erre kevés példa akad a piacon. A leginkább megelégedettségre okot adó csöves er?sít?k egy részét a tervezés eredeti elveit felelevenít? kis specialista cégek készítik. A legtöbbjük triódás, sokuk single-ended triódás konstrukció, és a legmagasabb fokon, single-ended zéró negatív visszacsatolású konstrukció, amely igényt támaszthat a pénzért megvehet? legkifinomultabb csöves er?sít?k gyártására. Csak egy kis szerencsére van szükégünk, hogy ilyen er?sít?nk legyen. Ha kíváncsi vagy a csövek képességeire, egy másodkézb?l való Quad II/22, Audio Note kit, vagy egy kedvez?bb árfekvésű Arion vagy Copland gyártmány ideális bevezetés lehet e parázsló üvegcsövek örömeibe. Ha egyszer belekezdtél, nincs visszaút! [/quote] (fordította: [i][url=http://donci.dunanet.hu/~olahj/cyberfi.html]Oláh János[/url][/i]) Megosztás