Elfáradtam. A cím is csak ennyi lett egyszerűen. Kisütött a Nap, indul az idény. De bármi fura, míg kerekeztem kifele kedvenc délutáni fenyőerdőmbe, valahogy nem a fenyő (ill. adott helyen a lócitrom, malackaki) illata kötötte le a figyelmem, hanem egy tegnapi mondatom, ami egy Audio Note rendszerlátogatás alkalmával hagyta el számat.

"...a Supertweeter olyan dolog,ami igaz,hogy 300e, mégis jobb hangot hoz egy Preludium vele, mint egyéb hangdoboz 330-ért. Persze ez így azért sarkos(és valsz megdönthető is a tézis, de van sok hangsugárzó,amitől tényleg hatékonyabb ez a párosítás) ... az emberi pszicho/ego ezt a vásárlást nem engedi meg(még nekem se), de magasabb szinten már elgondolkodtató.
most van kis évvégi pénzem fejleszteni. Nemrég kicseréltem a régi vágású AN-K dobozomat egy új, AN AZ2-re. tetszik, de lépnék tovább(most hogy pénz állt a házhoz+lemondtam az új autóról). 2 lehetőség van. az egyikhez kell még pénz. ha összejön,akkor avantgarde Solo(de akkor koplalok). Ha nem jön össze, marad az AN-AZ2, mert jó. Ha még új árán adnám el és hozzátenném a supertweeter árát,akkor se tudnék jobb hangot venni kb 530-ból,mint az AN-AZ2+Supertweeter. És hogy nem mellédumálok,majd kérdezzetek rá, mi lett a fejlesztés végeredménye(kb 1-2hónap múlva)..."

Nézegettem ezt a kis SE ersítőt, csak ki kellene csalogatni a szellemet a palackból. Nem volt ínyemre, de a lecsomagolt előfokot kibontottam. Persze félő volt, hogy ágyúval verébre, de gondoltam egy próbát megér. Ágyú, igen. Mi is ez az ágyú? Egy eredendően AN M3 Phono előfok, ami megkapta az M8-as un "line stage panel"- jét(tehát az előfok része M8) és az M8-as ezüstcsévés kimenőtrafóit.

Kismozim további próbálgatásával ismét ütök több legyet egy csapásra. Ha jobban belegondolok, ez megint lesz legalább három. Így szép az élet, ha egyszerre több dolgot le tudunk rendezni. Igaz, mindhárom megérne egy- egy külön misét, hátha így is ülnek. Tehát leves X főre. Hozzávalók: némi elektronika, némi madzag és egy minden szemellenzőt mellőző szubjektum, aki elhiszi, hogy finom leves létezik olcsón is, amit nem feltételnül a kínai gyorsbüfében kell keresni.

Dolgok érnek néha egy ideig, illetve van, ami csak úgy hirtelen a nyakadba zúdul. Spec ez a történet három külön szálon indult, aztán ma a mezei véletlennek köszönhetően összeért. Legyen az első szál a Kondo KSL Vc összekötőkábelé. Egykoron, mikor próbálgattuk, egyik kedves ismerősöm azt mesélte, próbálták Audio Note erősítővel és kevésbé szuperált, mint egyébként. Másik szál, hogy mióta Kökény haverom hazatért emigrációjából, elvitte az Avantgarde Solokat és nincs a TV-hez erősítés, vagy ahogy én hívtam, kis mozi.

Mire elindítottam a gépet, el is ment a kedvem az írástól, így csak a rövid és szomorú valóság. Nemrég kerestem a Hobo legendás koncertlemezét, amit (kapaszkodj meg!) négyszáz, azaz 400 ember előtt vettek fel és láss csodát, találtam egyet. Persze- persze, LP-n. Hírdető írja, állapot kafa, stb... Tényleg, ránézésre semmi karc, semmi probléma.

A címen gondolkodtam, de a végére ennyi maradt. Nem jutott eszembe semmi okosabb, ráadásul ez a történet nem is a Jordan miatt jöt létre. A Mactone-ra voltam kíváncsi, mit művel egy olcsó dobozzal. Gyorsan lelövöm, jól szólt és ekkor érett meg bennem valami, ami előtte nem igazán akart eljönni: A Jordan jó, baromi jó doboz.

  Lassan tíz éve, hogy először kezeim között tudtam egy pár Solot. HighEndShow2003 és gőzöm nem volt, mit fogok ott csinálni, csak úgy nekivágtam az útnak. Érkezésemkor István(a Csontos) bevitt egy kis szobába, aztán annyit közölt, ezt gondoltam neked. Magamban annyit mormoltam, én is.

Ha már drótot tákoltam, jöjjön egy másik közkedvelt, bár általában jóval kevesebb sikerrel kecsegtető dolog, az erősítőépítés. Ami biztos, szép dolog. Spec azt se tudom, mitől vagy miért szól egy erősítő, csak tudom, hogy szól, így legmélyebb tiszteletem mindazoké, akik ezzel elszórakoztatják magukat. Persze ettől még nem állítom, hogy a végeredmény jó is, de szép hobby, az fix.

Baromi jó dolog, ha veszel valami újat a rendszerbe, de aztán jön a fejtörés, mert azt hitted, megúsztad ennyivel... Nem. Kezded vakarni a fejed, miket felejtettél ki a számításból. Ja, jött a Shigaraki phono, ami első szárnypróbálgatásnál kölcsönkérte a CD tápdrótját, de lassan kellene neki is saját, mert folyton átdugdosni nem túl kényelmes. Első blikkre mi sem egyszerűbb, hisz lóg itt a sarokban egy régebbi AN-B, ami nem nagy durranás, de valahogy ezt a durranást nagyon barátságosan hozza. Annyira barátságos, hogy jópár éve ilyet használok az Avantgarde szubok hajtására(hangfaldrótként) és nem fészkelődöm a kanapén, elbírja.