Valójában ennek a posztnak nincs sok értelme, de alapvetően egy-két benyomás a FAL kalandos életéből. Szóval nagy lett. Sejtettem, hogy nem lesz kicsi, de a műhelyben nem nézett ki ekkorának, amikor még csak szabdaltuk a lapokat, de akkor se, amikor már kezdett összeállni. Lakva ismered meg, a méretét is. Becipelve, letéve, ott álltam és néztem, hogy a tölcséreket ha kivinném a szobából és ezt állítanám be, egy centivel se lenne több hely a szobában. Nincs olyan magas, de valahogy optikailag, hogy dobozforma, elvesz annyit a szobából.

Már ment eleget,nézzük, berogy e... Nem tette...

Hazaért. RLC Laci és TMP ToMPi kellett még hozzá. Biztonságosan inkább három személyes a cipelése. Gyorsan bedugtuk, első taktus, "ez olyan, mint a tölcsér". Ezzel mentünk is tovább, ki-ki a dolgára, én Lacit repítettem haza.

Nem felemás, csak az árnyék :)

Csak úgy, melegítésnek ma elkövettem néhány lemezt... Kezdem enni a kalapom, mert ha  a FAL olyan hangtömeget meg fog tudni jeleníteni, mint a tölcsér, az enyém csak előétel lesz, benyomok mellé egy egész kalapboltnyi készletet. De már ez van...

Összeálllt és a fekete talp hozza, amit vártam tőle. Holnap jöhet a készreszerelés. Vagy az egyik legigazmondóbb hangFAL lesz, vagy az egyik legdrágább madáretető :D Bízzunk az elsőben :)

Van PJH lemezem, de most jöttem rá, sose hallgatom... Jó, de ettől a (z egyéb dalokban is megjelenő) gitártól felkötöd magad :D 

A Fred Perry mindenkinek mást jelent. Mást az angoloknak, mást a németeknek. Mást a punkoknak és mást a teniszezőknek. Nekünk magyaroknak sok dolgot jelenthet, nekem főleg azt, hogy a Petőfi Csarnok kistermében szocializáldtunk. Itt szívtuk magunkba az akkor még távolinak tünő, modern, fejlettebb nyugatot. Mindezt az ott játszott, itthon, bár máshol is, erősen rétegzenének számító elektronikus zenét, kiemelten az EBM-et. Mennyire volt jó, vagy sem, az vitatható, de adott valami olyan érzést, amit az, amikor hosszabb,, rövidebb időre, külföldre utazol, elfelejted a hazai bénázást, arra az időre Te is kühoni vagy. Valami ilyen érzés volt ezen az elektronikus hullámon utazni.

A Nitzer Ebbet,1991. decemberében láttam, hallottam -élőben- először és utoljára. De a Nitzer jóval korábban megvett. Két kimagasló név futott akkor, a Front242 és a Nitzer. Ízlés dolga, nekem, akkor, a Nitzer Ebb lendülete, tempója jobban feküdt.

Nem megszokott hifista zene, talán ezért is baromi jó polgárpunkasztani, amit rendszeresen elkövetek, hogy a bambák pislogjanak és elmondhassák, ilyen rendszerhez, nem ilyen zene tartozik. Dehogy-nem. Sokkal jobban megfingatja a rendszereket, de ezt senki nem hifis füllel hallgatja. Ez kb mindegy is, inkább csak akartam egy posztot, és mélázzunk el azon, hogy volt egyszer egy Nitzer Ebb

Elégge megfogja ez a néhány hurkapálca. Maga a 30 mm-es MDF is elég merev, de ez a keresztezgetés egész koppanóssá teszi. Kiváncsiságból beleböffentettem a dobozba, szép öblösen szólt vissza.

Talpak levágva, szerintem holnap festés, aztán ragasztás. Csötörtök-péntek fedőlakk, szombaton tervezzük összerakni. De elég nehéz lett, elég lesz mozgatni...

- hogy akarod elvinni?

- azt még nem tudom :D