utopia

Hosszú ideje nincs semmi változás a lakásban. Sokszor felmerült már, hogy festeni kellene, de minidg elvetettem. Tudtam, ha egyszer megbontom a hifit, sok év munkáját dobom a kukába. A tölcsérek lassan nyolc évesek, vagyis már annyi. Nyolc éve állítgatom, tologatom, csavargatom.

Alig küldtem el az előzőt, máris kényszert érezek, tollat ragadni. Jó két órája nyúzom a lemezeket a Quadban, a TMZ alátéttel. Pontosabban csak kettőt sikerült ezidáig lenyúznom(másfelet), mert nem engedi kivenni, bármit beteszel. Amikor megjött az első két szett TMZ, Kürthy Tomi elküldte mindkettőt, de egyet visszadtam neki, ne éljen TMZ mentesen.

Tuti mindenki járt már úgy, valamiről annyira meg volt győződve, fel se merült benne, az a valami nem úgy van. Ha megesik, de nincs belőle semmi kellemetlensége, akkor is csalódás, de ha még pénzt is dobtál ki, főleg. Történt az, bizalmat szavaztam a tesco gazdaságos üveglapnak, gondolván a lemezjátszó alatt ami van, az elég picike, nem árt egy odavaló. Úgyis volt arról szó, valaki próbálja ki, gonoltam akkor majd én. Nem nagy kavics, alig egy ezres. Ennyiért az üveges be se enged a boltjába, nemhogy üveget edz(et).

Minden rosszban van valami jó. Kicsit elázott a vágódeszka,... na jó, majdnem kicsírázott. Szóval kuka lett. Nem, nem ma és nem tegnap, vagy egy hónapja, de ma jutott eszembe. A Tescoban roptam a köröket és mondogattam, buditető, banán, narancsos müzli, ... és igen, ha már ezen a részen vagyok, megnézem mibe fáj egy vágódeszka.

Elnéztem Hortobágy irányába és hatalmas felhők gomolyogtak. Délutáni zsírégetés helyett beültem a kínaiba és degeszre tömtem magam, majd hazatérve odenéztem a Quad CD-re. Visszakacsintott, így vettem a lapot és belementem a játékba. A Tiglon TMX alátétek még alatta voltak, így csak adtam neki egy kis szuflát és nyúltam a Drum and Folk lemezért, de ekkor megállt a kezem és visszatette. Előkerestem a tegnapi Leaether Strip-et és betoltam a fiókba, és láss codát, ez a kis szenya elsőre beolvasta és simán játszotta.

Üldögéltem hétvégén és néztem a Kürthy Tomitól kapott alátéteket és egyszer nagy levegőt vettem, benyomtam a szubokat, a CD játszót és az erősítőt. Valójában valami oknál fogva a Nitzer Ebb Getting Closerjét dúdolásztam(nem is értem, nem egy nyugodt reggeli ébredező muzsika), de ránéztem a lemezjátszóra és nem volt az az isten, hogy azt beüzemeljem és csak LP-n van meg.

Épp tegnap mondtam Szuszkának, hogy nála folyton fotózok, aztán alig kerül valami fel belőle. Mire hazaérek, már kicsit fáradt vagyok, aztán a pillanat heve tovaszáll. Most nem szállt, bár nagyon nem is heveskedem, csak nézegettem a képeket és arra jutottam, végül is csináltunk valamit, amit más nem nagyon eddig.

Már megszoktam, hogy néha kapok ezt azt. Ez most megint egy közérdekű pakkocska lett. Igen, jól meg kell nézni a két biszbaszt, mert van eltérés. Az egyiket vettem magamnak, a másikat kaptam kipróbálás erejéig. Nem, még nem jutottam el a próbáig, de hamarosan megteszem.

Kedves testvéreim. most vagyok annyira fáradt, hogy egyéb dologhoz se erőm, se kedvem. Talán az eső is ideér, így megúszom a délutáni edzést. Arról nem beszélve, kezdenek a dolgok feltolódni, így essünk túl rajta. Nem lesz bő lére eresztve, mert az egyszerűséget felesleges túl hosszan magyarázni. A cigánypecsenye nem a díszítőkörettől lesz finom, bár való igaz, úgy -lenne- elegáns. Egyszerű parasztgrill módra csapjunk bele a lecsóba(pedig most ebédeltem...)

Nyár van, alig fördőruhában és pang a hifiélet. Persze néha előkerül, csak a francnak van ideje írni. A notebook is a végét járja, remélem ezt legalább be tudom küldeni. Asztali gép ledobozolva, majd, ha egyszer kipakolom és összerakom. De addig is egy kis morzsa, mik történtek holtidőben: