utopia

digital world - analog minds

47 Lab OTA tapasztalatok

Az OTA (Stratos) kábelt kit formájában, 50 méteres készletben dobta piacra a 47 Lab. Kapóra jött ez a szokatlan kiszerelés, így megvizsgálhattuk a hangrendszer különböző pontjain kifejtett hatását akár önállóan, akár teljes bekábelezéssel.  Ebben a jegyzetben röviden összefoglalom mire is jutottunk.
 
A készletet megvizsgálva több szokatlan megoldás is szembetűnik . Rögtön az első, hogy a mai audiokábel-trenddel ellentétben tömör, egyszálas kábelről van szó, ennek köszönhetően jóval merevebb többszálas társainál (figyelmes kezelést igényel). A tömör szál átmérője 0,4 mm, ennek ellenére vagy mindemellett hangsugárzó kábelként is használhatjuk. A kit másik újdonsága a kábelcsatlakozók  alternatív rögzítési megoldása, amely formában és funkcióban sem a hagyományos tervezésű vonalat képviseli. 
 
A 47 Lab hangsúlyozza, hogy a forrasztási pontokon elszíneződés keletkezik a hangképben, tehát ahol lehet, kerülni kell a forrasztásos csatlakoztatást. Ehhez kifejlesztették az előbb említett - műanyag alapú - RCA  és banán csatlakozókat, melyek forrasztásmentes kábelvégződtetést biztosítanak, ráadásul nem tartalmaznak elektromos vezető komponenst, az aljzattal való kontaktust maga a lecsupaszított kábel biztosítja. Így tehát a dugó kizárólag a kábel  és az aljzat közötti stabil kapcsolatért felelős. Ennek a kialakításnak nagy előnye, hogy a csatlakozó nem vesz részt a jeltovábbításban, így nem okoz elszíneződést sem.
 
Ezekben a megoldásokban is tükröződik a 47 Lab minimalista szemlélete, melynek lényege, hogy az audio jelnek a lehető legrövidebb úton kell áthaladnia a rendszeren, mellőzve minden fölösleges passzív és aktív alkatrészt.  A gyártó következetesen halad ezen az úton az eszköztelen hangreprodukció megvalósítása érdekében.


A hosszas kísérletezésben mind külső összekötő kábelként, mind dobozon belüli kábelként próbára tettem az OTA-t. Röviden a kábel hangkarakteréről: kifejezetten letisztult megszólalás, hangjában erőszakosságnak semmi nyoma,  rendkívül transzparens és gyors, a kiegyensúlyozott fázismenetnek köszönhetően  jól pozícionált, levegős és kellően mély sztereó színpad jellemzi. Negatívmunként említeném, hogy kicsit gyengélkedik az alsó basszustartományban, valamint esetenként kicsit száraz hang érzetét kelti.


Eddigi tapasztalatok:

1. Árnyékolás hiányában kizárólag vonal szinttől lehet  alkalmazni az OTA-t. Phono kábelként, az alacsony feszültségszintek miatt védtelen a külső zavarok ellen, ezért folyamatos gerjedés tapasztalható széles frekvenciasávban, amit kizárólag árnyékolással lehetne eliminiálni.  Ennek hangminőségre gyakorolt hatása azonban kétséges, de azért lehet vele kísérletezni. Elképzelhető, hogy csökkenne, esetleg meg is szűnne a gerjedés, de valószinűleg a kábel kedvező tulajdonságainak elvesztése árán. A gyártó külön felhívja a figyelmet a kábel elhelyezésére, miszerint levegőben, szabadon lengő pozicióban kell vezetni az eszközök között. Ennek a kritériumnak az a magyarázata, hogy a kábelen áthaladó hangfrekvenciás jel a kábelt mechanikailag is rezgésbe hozza. A kérdéses árnyékolóköpeny talán épp ebben akadályozná a kábelt.

 

2. Dobozon belül, belső kábelként is teszteltem a kábelt, igaz ebben az esetben a kábelvégek forrasztását nem tudtam elkerülni. Első körben az OTA-t a vonal szintű bemenetektől vezettük a hangerőszabályozón át a végerősítő bemenetére. Erősítőn belül semmiféle gerjedést nem eredményezett az árnyékolatlan OTA (persze vonal szinten).
Összegezve: az OTA kábel belső kábelként is jó hozza a formáját. Hangjának jellegzetességei ebben az estben is határozottan érzékelhetőek voltak, egyértelműen csökkent a felrakódás, az eszköztelen megszólalás felé mozdult el az erősítő hangja. A beépítésnél figyeltünk arra, hogy a kábelt ne hajlítsuk túl nagy szögben, mivel a szál belső szerkezete könnyen megsérülhet, ami persze a hangképben is éreztetné hatását.

 

3. Nem jutottam ennyire egyértelmő konklúzióra, amikor az erősítő belső tápkábeleit cseréltem OTA-ra. Míg a jelútba bekötött OTA kábelek határozottan kedvező irányba vitték a hangképet, addig jelen esetben nem hozott egyértelmű javulást, még a kritikus nagyzenekari felvételeken sem. Nehezebb volt meghatározni a hangszerek pontos térbeli pozicióját, a nagyenergiájú részeket, dinamikai csúcsokat erőtlenül szólaltatta meg.

 

4. Hogy teljes legyen a kép, utolsó lépésként az aktív eszközök hálózati kábelének cseréje is indokolt lett volna. Az OTA 0,4mm-es vastagsága viszont nem nyugtatott meg afelől, hogy  életvédelmi szempontból kiállná a próbát.

 

Legutóbbi kísérletem úgy tűnik igazolja a 3. pontbeli aggályaimat. Az erősítő belső tápkábelezését OTA-ról IXOS 603-ra (336 szálas, alacsony ellenállású sordrott OFC rézkábel) cseréltem (természetesen az belső audio kábel továbbra is OTA), minek hatására egyértelműen javult a dinamikai felbontóképesség, határozottabb lett a megszólalás, és a hangszerek térbeli poziciója is precízebb lett. Számomra mindenképp azt igazolja az elmúlt néhány hét, hogy az OTA kimagasló erényei ellenére nem igazán univerzális, legalábbis, ami a felhasználását illeti: leginkább IC és line szintű belső kábelként tudja kifutni magát.


(folyt. köv.)

2006.11.04.

Jó hír a lemezjátszóval rendelkezőknek, hogy kisebb modifikációval alkalmassá tehető phono szintű jeltovábbításra is. Ezáltal a teljes átviteli láncon átfuttatható az OTA. A gyári állapotában árnyékolás nélküli kábel pozitív ereit behúztam egy egyszerű, réz alapú árnyékolóharisnyába. Az árnyékolást a kábel előerősítő felőli végén összekötöttem a negatív ággal, a lemezjátszó felől viszont szabadon hagytam. A széles frekvenciájű gerjedés teljesen megszünt, nyoma sincs semmiféle zavarjelnek.
Korábbi feltevésem beigazolódott, sajnos a modifikációnak megvan az ára. A harisnya érezteti hatását a hangképben, ami ezáltal kevésbe levegős, transzparens. Mindazonáltal összességében mégiscsak jól érvényesülnek az OTA alavető tulajdonságai: színezetlenség, gyorsaság, letisztult magastaromány, kiegyenlített fázismenet, jó  mélységérzet. A mod-ot szerintem csak akkor érdemes megvalósítani, ha eltökélt szándékunk, hogy a rendszerünknek elejétől a végéig homogén OTA kábelezése legyen. Ha valaki időközben eljutott erre a pontra, írja meg tapasztalatait.
Megosztás

Reply to

In a later post, I hope to talk about some of the reasoning behind our choices. Fantastic reasoning here. I really do enjoy reading your blog. I have learned a Great deal from them.

spkr

csak röviden.

minap érte mentem ismerőshöz a 0.65-ös drótomért. kölcsön adtam a hangafalaihoz. megjött helyette a saját 0.4-es drótja. azonnal kínálkozott a lehetőség az összehasonlításra. nekem nem volt egyszerre 0.4-es és 0.65-ösöm otthon és lusta is voltma egy ilyen próbát lezongorázni(no jó,volt és ki is próbáltam,de már nem vagyok biztos az akkori végeredményben és nem is emléxem pontosan). most úgy érzem a 0.4-es finomabb,zeneibb hangú kábel. ezek szerint bevált a papírforma és nincs benne semmi csoda,hogy a 47lab az OTA KIT-ben ezt a véknyabb drótot használja. a 0,65 marad hálózatinak, bár lehet megkockáztatnék egy újabb próbát a jelnelegi sokkal (sokkal) érzékenyebb hangfalammal ezen a téren is. érdekes módon,ahogy nő az egyeres drótok átmérője, valahogy feszültebbé válik a hangjuk. ez a kis 0.4-es már egész kellemsen, "ezüstösen" muzsikál. valamilyen szinten emlékeztet az ezüst KSL-ek hangjára. A 47lab magasabban árazott hangfaldrótjai is ilyen drótokból állnak össze,csak tudtommal 0.1 (vagy 0.2?)mm-es átmérővel készülnek az elemi szálak,amiket eztán egy flat-kábel képében dobnak piacra.(átmérő csökkenés)

a hír az, hogy ezek után csak és kizárólag 50méteres rendelés lesz elfogadva. tehát össze kell állni egy-egy adaghoz. de úgy érzem,nemsokára megindul a 47lab hullám(aztán hullámzik,míg talál magának értő és halló zenebarátot,aki kis pénzen akar nagyot szakítani), így ezzel nem lesz túl sok gondja a fülelőknek (egyelőre)

0.4mm-es OTA

Valószínű hamarosan áttérek a vékonyabbik (0.4mm-es) 47lab drótra hangfalkábelként (is). Az IXOS 603-nak sincs igazán nagy hibája, de szerintem érdemes az OTA-t teljesen kifuttatni a rendszeren hamár egyszer a lemezjátszótól a végerősítőig ez fut, ráadásul az erősítő belső kábelezése is 47lab.
Biztos vagyok benne, hogy finomabb a felbontása az IXOS-nál.

amcsi cikk

IXOS 603 mint tápkábel

Az OTA mellett ebben az árfekvésben (sőt valamivel még olcsóbban) az IXOS 603 is nagyon jól teljesít tápkábelként. Illeszkedik a nagyteljesítményű végfokokhoz, mivel vastag kábel, 5mm átmérőjű, így a dinamikai csúcsokban sem kelt hiányérzetet, lásd wiki. Eredeti funkciójában, hangfalkábelként is nagyon kiegyensúlyozott, levegős, kifejezetten transzparens hangú. Ezeket a tulajdonságokat tápkábelként is hozza, ezért jelenleg is IXOS-t hanszálok a végfokhoz.

hangfalhoz,táphoz

hi,

a megfigyelés nem egyedi. áltlába a hangsugárzó drótok alkalmasak hálózati madzagnak is. sok gyártó ugyanazt burkolja más locsolócső alá és adja tápként. hangképben jelentkező hatásuk teljesen megegyező szokott lenni. itt a 0.4-es storatos képezhet kivételt,mert hangfalkábelként egész jól funkciónál, bár nagyon(!) kis teljesítményű erősíők érzéketlen dobozzal való párosítása nem biztos,hogy üdvözítő megoldás, de normál párosítások esetén jól szuperál. Hangfaldrótként alapvetően nem éreztem túl nagy különbséget a 0.4 és a 0.65 között. azonos hangkarakter nagyjából

OTA mint tápkábel

A nagyteljesítményű végfoknál nálam is hasonló hatása volt a kábelnek. Nagy hangerőn a dinamikai csúcsok veszítettek erejükből, de egészében is visszfogottabb megszólalást hozott,igaz csak a 0.4mm-es verziót teszteltem. Mivel a végfok B osztályú, ezért érthető a jelenség.

tápdrótnak

még régebben eljátszottam én is az OTA (Storatos) kábellel. Sead-al(konus audio) folytatott levelezésem végeredménye 60méter 0.65mm átmérőjű Storatos lett :) Mint elmondta, hálózati kábel gyanánt alkalmazható a kisebb is,de a vastagabb vezetőjű verzió jobb. Kérdésemre,hogy nem-e repülök a másvilágra viccesen válaszolt,hogy a vékonnyal sem :) Kipróbáltam, tényleg. Ettől eltekintve valóban szór a felhasználási területe. Gondolom a 47Lab készülékekkel nincs nagy gondja,de amikor az elkészített hálózatit próbáltam megetetni a hídkapcsolt Moth 100W-os monoblokkokkal,lehetett érezni, hogy csúcsokon kicsit gyengül. Summázatként azt tudnám leírni, hogy nagy teljesítményű végerősítőktől eltekintve (kiváltképp a nem A-osztályosok) egész jól használható. Az A-osztályú erősítők gondolom a folyamatos áramfelvételük miatt mentesebbek a hirtelen dinamikai csúcson jelentkező áramfelvétel buktatóitól(már ami buktató lehet egy ilyen vékonyka dróton). szerintem előerősítők esetén rendben van, phonokhoz és DAC-okhoz is. De végerősítőhöz is láttam már többe kerülő, mégis gyengébben muzsikáló madzagot.
Ami még érdekes, itt is próbáltam kerülni a forrasztást. A készülék felőli csatlkaozón úgy oldottam meg(némi barkácsmelóval), hogy a kábel maga érintkezik a készülék csatlakozó termináljának "késeivel". Ezt a hálózati csatalkozó oldalon nem mertem kivtelezni, de egy viccesen olcsó,ám rézérintkezőt használó, csavarozható dugót szereztem hozzá (bármely praktiker "legolcsóbb sor")

A phonomhoz mai napig ezt használom... és persze néhány haver is, CD-khez, AN OTO-hoz, stb...

OTA tápdrótnak

Kedves Revox! Van még abból a 0,65-ös Storatosból? De attől függetlenül is keress már meg, lécci, a szilagyisaci@gmail.com címen, mert kérdezni szeretnék pár dolgot. Köszönettel: Sándor

OTA

Bocs, azt hittem, a mailem Revoxnak megy; így kicsit cseszkósra sikeredett. Szóval, azt tervezem, hogy az egész rendszeremben, kívül-belül, áttérek a 47 Lab kábeleire. Ezzel kapcsolatban volna néhány kérdésem: 1. Valahol olvastam, de most az Istennek sem találom, hogy a gyári digókat lehet helyettesíteni itthon is beszerezhető dugókkal. Tudja valaki, hogy mik ezek? 2. Van-e valakinek ötlete arra, hogy egy kontaktust mivel lehetne rögzíteni és szigetelni? Valaki az epoxigyantát ajánlotta hasonló célokra, de jó lenne erről többet tudni (melyik típus a jó), vagy hátha van más ötletetek. 3. A legfontosabb: a belső kábelezéshez milyen forrasztó ónt használjak, ill. van-e még valami tudnivaló ezzel kapcsolatosan? Küszi, és a tapasztalataimról alkalmasint beszámolok. Sándor

Mail cím

Helló!

Revox mail címe: revox@halfnote.hu

A kábelt ic-nek használva, ún. bútordugóval tudod valamennyire rögzíteni. OBI-ban lehet kapni, a puhábbat kell venni, méretben akkorát, amelyik rámegy az ic aljzatra. A közepén kifúrod, az megy a jelhez, a szélén szintén, ott átfűzve és visszahajtva lesz a föld. Ez is jó megoldás, de óvatosan kell vele bánni. Ha biztosabbat akarsz, akkor asszem a Furutech is és a WBT is gyárt olyan dugót, amelyikben a test jel is csavarozható, használhatod azt is, ez a megoldás némileg drágább lesz. Forrasztani - ha nagyon kell - WBT forrasztóónnal érdemes. Ebben a cikkben vannak képek: Kábelek és azok hatásai.

Ja és egy fontos dolog: többnyire szabadon álljnak a kábelek, mert a rezgések is nagyban befolyásolják a hangjukat.

üdv., analog