a Benz például csak az olcsóbb modelljeit gyártatja egy meg nem nevezett Japán beszállítóval, aminek automata gépsora van a feladatra. az Ace-t, és az a felett álló modelleket meg kézzel készítik gondosan manikűrözött svájci nők, Svácban. a komolyabb Japán hangszedők persze ugyanúgy kézzel készülnek, mint a többi, de a kb. hatvanezer forintos ársávban szerintem nem a minőség szinonímája a "made in Japan", hanem a gépi gyártásé.
Nagyon nem. Lásd Audio Innovations made in Brittain vagy Made in China. Most nem csak arra gondolok, hogy melyik "nép" híresebb a minőségéről, hanem mondjuk arra a különbségre, amit a lemezeknél tapasztalunk nap mint nap. Az indiai és a yugo nyomású lemezeket is gépsoron csinálták, aztán mégis óriási a különbség a kettő között. Azt ne kérd, hogy magyarázzam meg, miért van ez így, mert azt nem tudom, de így van, és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A Kondó interjúban van egy kérdés, hogy miért éppen olasz ezüstöt használ a készülékeihez. Kondo erre azt feleli, hogy egyszerűen csak feltételezte, az olasz mesterek a hangszereiknél is a lehető legjobbat használták, ezért veszi onnan. Más magyarázata nincs. Tény, hogy bejött. Én meg azt feltételezem, hogy Japában szigorúbb a minőségellenőrzés, abból kiindulva, hogy eddig minden eredeti japán termékem (többnyire lemez) sokkal tovább tartott, és sokkal jobban szólt, mint a többi.
tételezzük fel, hogy a japán termékek mindig, mindenben jobbak az azonos kategóriájú svájci termékeknél. ebből kiindulva ugyanannyi pénzért a japán árut választjuk a svájci ellenében. viszont itt (a benz esetében biztosan) arról van szó, hogy az alsóbb kategóriás hangszedőket legyártatják géppel, sokkal olcsóbban, mint amennyiért otthon kézimunkával tudnák. ilyen gépük a japánoknak van. nem két, kézimunkával gyártott hangszedőt hasonlítottam össze, hanem egy kézi, és egy gépi gyártmányt. összességében így is jobban megérheti a japánt választani, persze.
és azt sem álítom, hogy a gépi szarabb, csak szerintem ebben a kategóriában -többek között, de nem mellesleg- a gyártástecnológiát hasonlítjuk össze, mikor azon gondolkodunk, hogy japán vagy nem japán.
két igazán komoly, kézzel szerelt hangszedőnél más a helyzet, ott már talán van értelme azon agyalni, hogy Mitsuko, vagy inkább Luiselotte szöszmötöljön a tekercs körül.
továbbmegyek: a benz hangszedők gyártásának japánba való kiszervezése bizonyos (és szerintem lényeges) szempontból az angol hifi kínában való legyártatásával analóg: "ugyanaz" - olcsóbban.
Nagyjából én is ezt próbálom sugallni a sorok között. Hiszen a korábbi Goldring széria még nem japánban készült, hanem Angliában, és nyilván, ha én lennék a Goldring cég gyártásért felelős vezetője és a kiszervezésről lenne szó, akkor Kína helyett egyértelműen Japánt választanám azonos feltételek mellett. Ez a kérdés manapság már nem megkerülhető. De a végeredmény ugyanaz lesz: az egyik minőségben, akár hallhatóan is, jobb lesz, mint a másik. Függetlenül annak árától. És itt jön a truváj.
Lásd: Pro-ject. Ami egy osztrák cég, az elképzelés nem rossz, olyannyira, hogy jelen pillanatban a legnagyobbak a világon, a termékeik "pofára" mindenben hozzák a velük szemben támasztott elvárásokat (A Pro-Ject lemezjátszók mindent teljesítenek, amit a képek alapján róluk elképzelünk - szól a marketing szöveg), de "minőségileg" silányak. Aki zenét akar hallgatni, az inkább vesz egy Thorens TD 160-at használtan (egy 30 éves lemezjátszót!!!), mint Projectet. És akkor meghúzom a párhuzamot a két téma között: Jó kis hangszedő a Denon DL 103, és MC, ami ugye eleve fórral indul a Goldringok MM-jéhez képest. De. Ha és amennyiben bekötöd - és be fogod, mert azért vetted -, a Goldring lesz a bajnok; technikai KO-val. Pedig mindakettő japán. Erről szól az utolsó mondata a szövegnek. (Azonos gyártástechnológián belül)
A Benz témához nem nagyon tudok hozzászólni, nem volt még Benz hangszedőm. Sőt, kézzel készített japán se.:-)
az nem minden, hogy Japán,
Szerintem nem mindegy.
nem egy dologról beszélünk.
Értem, amit írsz.