Szintén köszi. Köszi a látogatásért és a pálinkáért :) Az az igazség, még péntek délután nem tudtam, mi újat tudok mutatni, de P.J. Harvey hamar eldöntötte helyettem. A tavalyi mesterkurzus( http://www.halfnote.hu/node/149 ) mondanivalója nagyjából azzal megfogalmazható, hogy próbáltuk megkülönböztetni a konzumidiótizmust a high-endtől, azaz próbáltunk rávilágítani afféle jellemzők eltérő vislekedésésre, ami a "zenei hangok" megszólalásán nyomon követhető. értsd: "figyeled a basszgitárt,hogy együtt dolgozik a többiekkel", ill. próbáltuk megszűrni a dilettáns hifista zenét a valós zenei értéktől. Ez az egész egy fejlődési folyamat része és egyértelmű volt péntek késő délután, hogy itt az idő másról beszélgetni. Így került Cobain vadászpuskája, mint egyik legkönnyebben demonstrálható eszköz az asztalra. A zenehallgatás csak a "blue ostriga" bárban szól a végletekig kihegyezett hangszerhangokról ill. a "valós hangreprodukcióról". Egy teljesen más értelmezése ennek az egész high-end majomkodásnak, amikor a művész érzelmeit, mondanivalóját próbáljuk boncolgatni(no, nem Patrisa Barbárét). És igen, Cobaint elég 5 másodperc erejéig hallgatni(de elég azt megfigyelni, hogy pendíti meg a húrt) és Te is nyúlsz a vadászpuskáért :) De legalább ennyire kifejező a Furtwangler vezényelte IX-es, ill. a Ligeti mű egy-egy billentyűleütése. Remélem sikerült ismét újat adni, hiába nem változott jelentős léptékben semmi. Azon tűnődtem, mit fogok mutatni jövőre, de már este rájöttem és erre a cikk adta meg a választ. Egyelőre borítékba teszem és 1év múlva felnyitjuk. Szóval van még hova menni, de mindennek eljön az ideje :)