Bár tegnap jött meg a 12 Wattos Moth phono, de mégsem akartam postolni, mert nem éreztem még érettnek a dolgot, hiszen kicsit csalódott voltam az első óra teljesítménye miatt. De szerencsére most az írhatom, hogy megérte várni.

Szóval még tegnap este bekötöttem a phonót, mert már nagyon kíváncsi voltam. Egyértelműen jobb hangot vártam a Goldring phonóhoz képest, de borzasztó laposan zenélt. Sajnos csak egy órát volt időm hallgatni, mert már nagyon későre járt és fáradt voltam. Barátnőmmel úgy zártuk le a dolgot, hogy hátha csak azért van, mert totál hideg az egész, gyakorlatilag hónapok óta nem volt még áram alatt sem. Éjszakára bekapcsolva hagyjuk, így lesz majdnem egy egész napja melegedni.

A ma délutáni nyúzást tehát nagy várakozás előzte meg, de azért féltem tőle, hogy esetleg a Goldring Eroica H nem tetszik neki, talán mert MM-nek túl kevés, MC-nek meg túl sok a jelszintje. (Lehet hülyeség, fene tudja, nem értek annyira ezekhez a dolgokhoz.)

De szerencsére ma délutánra megtáltosodott: a Goldring phonót simán mossa le minden tekintetben. Nagyon jól esik hallgatni, főleg hogy tovább erősödött az a koherencia, amely a passzív előfokkal már elég jó szintre került.

Mindössze az árnyékolja be a dolgot, hogy időnként furcsa percegés hallatszik, hol ritkábban, hol sűrűbben, de mintha akkor kezdene rá igazán, amikor elcsendesül a zene. Ennek még utána kell járnom, mitől lesz...