Vagyok gondban, mert van kedvem írni, meg nincs is. Nyár közepén itthon dögleni betegen, már- már eretnekség. Belevágunk, aztán majd kiderül, hova érek. Mindenesetre tarja és csirkecomb a sütőben, mire kész lesz (és kezdődik a tour de france 13. szakasza) hátha végzek. Meredten bámul rám a szép új Fulcrum kerekem, hogy "hajts már szét", vagy bámulnak a tölcsérek, de sok hang nem hagyja el a torkukat. Nem jó betegnek lenni, ügyeljetek magatokra barátaim!

De hol is hagytuk abba. Megjött az McBee és elkezdődött a tili-toli, kábel- cserebere. Talán említettem legutóbb, hogy KSL ezüstökkel vártam haza új lakótársamat és amint sikerült beszerelni, máris felcsendült a muzsika.

...Csak fél napig tetszett. Lehet itt ugrottam, nem tudom, ha kimaradt valami és nem áll össze a történet, visítsatok. Nem olvastam vissza, mit írtam 2-3 hete. Tehát a full ezüsttel(karban ezüst fut, kartól phonoig KSL Vz és phonotól erősítőig szintén KSL Vz. Tápdrót KSL SpZ ill AN SpX) bekötött McBee valahogy nem akaródzott tetszeni. Első körben a tápokkal kezdtem játszani a phononál, így előkerült gyorsan egy KSL SpC hálózati. Jobb lett, de még mindig nem az igazi. Próbálgattam az AN-B sárgát, amivel valahogy minden kézzelfoghatóbbá vált, de az ereje, energiája beült. Eszembe jutott, hogy 47Lab Storatos. Hála ég, még Szuszka haveromnak van egy szereltje, így bicajra pattantam és elkértem Tőle. Itt jobb, ott gyengébb... Kezdtem a fejem vakarni, hol lehet a hiba. gondoltam egy bátrat és megfordítottam a kar és a phono között a madzagot... És lőn világosság. Egyszerre- csak minden sokkal jobb lett. Ekkor eszembe jutott ama aranyszabály, amit nemrég a KSL Vc próbáján vetettünk el. A Vc-nél megállapítottuk, hogy tudja azt a gyártó, milyen irányba kell a madzagot bedugni, így nem kell azzal variálni. Ja, tudja is, ha saját rendszeréről van szó. De ez nem Kondo rendszer volt, így próbát tettem és beigazolódott az a régi megállapítás, miszerint a kábelnek az az iránya, amely irányban jobban szól. Gyorsan megnéztem a másik kábelt is, de az jó irányban állt, ahogy állt. Kürthy Tomi mondot is valamit erre, hogy a Shigarakik földfüggetlenek, vagy ilyesmit, ami ott érdekes, hogy a Kondo és AN madzagok egyik végén az árnyékolást lekötik a földre. Nálam akkor szólt rosszabbul, amikor a lekötött vége volt a Shigarakiba(phono) dugva. Persze innne újra indult mindennemű izolációs és tápdrótos mizéria, ami hol örömkönnyeket csalt szemembe, hol nem, de sajna ezek az örömkönnyek is hamar felszáradtak, mert egyszer minden csoda véget ért és kezdtem kihallani az inkább kellemetlen dolgokat. Igen, addig viszket az ember segge míg... míg meg nem oldja.

Ekkor bátor lépésre szántam el magam. Volt itthon egy KSL SpC madzagom és bekötöttem a kar és phono közé. Jobb lett... Határozottan jobb lett. Persze ezekkel a dugdosásokkal két okból is vártam. Egyrészt elvileg az ezsüt azért mindenhol eddig messze levert minden madzagot, másrészt kész rémálom Shigarakikat kötözgetni. Főleg akkor, ha az Darumákon lebeg. Egy valamire való összekötő oda rángatja, ahova neki jól esik, így a földrepottyanás veszélye folyamatosan fennállt(és ekor persze ránt mindent magával). Remegő kezekkel nyúltam hozzá és sok cigit elszívtam, miközben azt morogtam magamba, hogy rohadtam volna meg, amikor Shigarakival kezdtem. Izolációt, beállítást csak ERŐS IDEGEZETŰEKNEK!!!

De átesve a nehezén, kedvet kaptam. Jobb híján egy réz gatyamadzagot vettem elő, amit a phono és az erősítő közé tettem. Ugye minden rendszer csak annyira jó, mint a leggyengébb láncszeme, de valahogy most ezt a gyengeséget meg tudtam bocsájtani, mert igen, jobb lett összességében. Eltekintve attól, hogy egy gatyamadzag soha nem lesz képes tisztességes energiák lesugárzására, a hang hallgatható volt. Innen egyenes út vezetett ismét Szuszkához, hogy elkérjek Tőle egy másik SpC összekötőt, ami beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Végre minden a helyére került és élvezhetővé vált a történet. Tápnak maradt az AN-B sárga. itt valahogy jobban tetszett, mint a többi próbált madzag.

Hogy miért tudott jobb lenni így a rendszer? Nem tudom, csak tippelek. Ezeket a készülékeket rézmadzagokkal fejlesztik, ill a fejlesztés során azokkal illesztik(impedancia, kapacitás, meg a hóhér tudja mitől függ még ez a játék). Mindenesetre most baromi jól szól. Végre Azt kapom, amit valamikor a Műcsarnokban kaptam. De igen, az utolsó simítást -szó szerint- a bee végezte el, vagyis a ... affenébe, nem jó az egész, hisz a kecske mekeg és nem bee-get... Naa, ezt hogy hidaljam át... Szóval a Loricraft kecskeszőr ecsetről van szó, amit lemeztisztításra érdemes használni. Ez feltette az I- re a pontot...

Hogyan szól? Jól :) Kinek ajánlom! Mindenkinek, akinek belefér, de olyanoknak is, akinek több fér bele, ugyanis sok, Nála drágább beredezéstől is lehet jobb. Tud valamit, amit csak az igazán nagyon - nagy -analóg-  rendszerek. ááááááááááá, feladom. baromira megégettem a kezem a sütővel...

Zenei mindenevő és ahogy lehengerel Clapton(pedig nem túl lehengerlő szokott lenni), ugyanúgy a Massive ATTACK is. (az attack a hangkar nagy erénye). Az elemek külön- külön is nagyot tolnak, de valamikori sejtésem beigazolódott, miszerint együtt csodát kell művelniük. Kockáztattam, bepróbáltam, és jól sült el. Legyen hozzá(juk) másnak is szerencséje!

...

ennyi, elfáradtam...