Még megvan a FAL első indításkori Doors videója és néha meghallgatom. Elképedve jegyzem meg, talán itt volt a legjobb... Mi volt más? TMP ANT erősítő, ami, persze, borzalmasan jó, de a Kondo azért jobb. Ez nem lehet a probléma. Olcsó rézdrótok. Igen, ez egy rossz akusztikával bíró szobában lehet jó, mert nincs olyan mélyátvitele, mint az ezüstöknek (EAR hasonló esete az ezüsttel). De most szedjem ki az SPz hangfalkábelt? Ki volt húzva a hátsó faltól jó messze. Na, ez már olyan dolog, ami nálam is megvolt, amikor hazavittem és csak letettem, ez nem hülyeség, de tételezzük fel, hogy a faltól való távolsága nem nagyon növelhető. Mi volt még? Pucér falak.

Hmmm... Ha azok a nagy szivacsok megették a magasat és túlcsillapították a produkciót, lehet csupaszítani kellene. Persze, tegnap hazaérve, első körben még jobban telepakoltam kis biszbaszokkal a hangfalak mögötti területet. A nagy szivacsokból vágtam le kisebb táblákat (kb 8x15x25 cm) és pakolgattam összevissza. A FAL-ak mögötti "folyosó" már járhatatlan volt, annyira teleraktam, de valahogy nem volt az igazi. Ekkor gyúladt az a szikra, mi van, ha a pucér falakat jobban szereti. És kiszedtem mindent, amit ide behordtam, mint valami téli elemózsiát gyűjtögető hörcsög.

Mintha jobb lenne, de még nem teljesen OK. most olyan se ez, se az verzió (tökéletes, de dobozhang <> nyitott). És igen, ekkor esett le, ahogy figyeltem a szivacsok működését, mi itt a legnagyobb probléma. Nem a fal közelsége, nem is a szoba némi unbalance jellege. A fotó végén lehet látni egy sárgászöldes (bár ez a valóságban inkább törtfehér) afféle (én csak így hívom) rongyszekrényt. Ez valami olcsó praktikus tárolóeszköz olyan ruháknak, ami akasztva van és nem baj, ha szellőzik valamelyest, tehát nem hermetikusan zárt. Igen, ez a biciklis ruhák szekrénye és ezt csak az ajtó mögé lehet "elrejteni". De mi is ez a rongykasztnis, ruhákkal megtömött szekrény? Egy mocskos nagy "szivacs" lényegében, ami nálam borzalmas dolgokat művel. Ezt nem tudom máshova tenni és kell is, mi a fenét lehet még tenni? Próbáljunk falfelületet növelni. A cucc mögé be van téve egy szőnyeg, afféle csillapításnak. Na, ez tökéletesen középre van beállítva. Biztos jó ez így? A jobb oldal így túlcsillapított a balhoz képest. Elkezdtem balra tolni és kezdett a dolog jobb lenni. A két oldal kezdett "hangzási balanszba" (ezt most találtam ki, de biztos érthető) kerülni. Na, eztán ezzel tudtam tologatóst játszani és a basszusegyensúllyal kísérletezni. Addig tologattam, míg a mélytónusú hangok (de pl basszusgitárt is írhatnék, csak a Propellerheadsen van a mellett ezer más géphang is) bekúszott középre és még relatíve ütös is volt.

Aztán jött egy gondolat, szedjem ki onnan azt a szőnyeget, bicajkerekestől (ezek értelme, a "nem fér már sehova", de meg is támasztja a szőnyeget eldőlés ellen), mindenestől, de azzal az ördögnek tartoztam, bár tök jól nézett ki :D Ilyenkor látom, milyen rumli van itt. A készülékek a fehér háttérben kirajzolódtak, szép kontúrt adtak és valahogy az az érzésem volt, ez igen, ez egy fasza kis hifitorony. Na, ebből nem látok én semmit a cucc mögötti zsufival. De, mivel nem igazán azt kaptam, amit vártam, mehetett vissza minden a helyére. Egész tűrhető volt a dolog, a Propellerheads elment szódával, de a Doors koncert bár már sokkal jobban jött, mégis volt egy picike híja. Nem tudott átmászni azon a kis szakadékon, hogy azt mondjam, ezek tényleg itt vannak a szobámban. Ott voltak, nagyon ott voltak, de apró fedettsége még volt.

agyal-agyal... elszív egy cigarettát és agyal tovább. Merjek valahol hozzányúlni? Nem olyan rossz, de mégse tökéletes... Vegyük le a hátsó terminálról az oda feltekert kabátszivacsot, azt nem nehéz visszatenni. Igen...

Így most totál vissza lett nyitva az egész doboz, mint volt nemrég és az a K teljesen doboztalan hang megszólalt (mindeképp nyitni kell ezt a dobozt hátul is). A Doors koncerten odaléptek a gáznak és megjött az a bulizós hangulat, amikor örömzenélésbe kezdenek és szétrobbannak a lendülettől, mindezt az élő zene nyersességével. Nem, már nem akartam több Propellerheads-et (már hányingerem van tőle), így Lou Reed került még elő. Ott álltam a FALak előtt kb egy méterre és szinte éreztem, hogy ott van a szobában és olyan élményt adott, kedvem lett volna megsimogatni a fejét. Az éreztem, enyém a világ és borzalmasan elégedett voltam. Van e feketeleves? Persze, hogy van. A FAL keresztje, ...pőő-röpppppö pöpörö pöröppp, the word is about theres something evolving...   amire azért ma reggel ráhallgattam kíváncsiágból. Nem olyan búgós, mint volt, de nem tökéletes, az Avantgarde jobban hozza (nagy talány, azok elég komoly szubok, komoly hajtással és átvitellel. a Nagy FAL se hozta úgy az alját, mint az Avantgarde. Ezeken a zenéken valsz az Avantgarde verhetetlen. Cserébe a FAL olyan atmoszférát, jelenlétérzetet teremt, amit TRIO+Basshorn se tud). Ezt, még nemrég könnyedén elfogadtam, most, hogy ennyit szívtam vele, kicsit zokon esik. Mi jön? Nem tudom... Ötletem lenne, de nem akarom kivenni a helyéről. Ott kell megoldani, csak lövésem sincs, hogyan. Tudom, Afrikában meg éheznek... De olyan ez, mint amikor a Lottón már kihúztak négy számodat és szopatnak, hogy nem mondják meg az ötödiket, pedig láttad, hogy 1-essel kezdődik és a Te ötödik számod a 11. Majdnem tökéletes, de csak majdnem. Inkább lenne totál xar, menne a kukába és újratervezés. De nem ez van, Lacinál jó volt. Ott se volt Avantgarde, mégis tudta ezt feledtetni.